Századok – 1960
Tanulmányok - Molnár Erik: A magyar történetírás fejlődése az elmúlt évtizedben 45
56 MOLNÁR ERIK 1918-as forradalom és a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára készült tanulmányokat, az 1920-as évek politikai történetét továbbvivő munkát az „íratok az ellenforradalom történetéhez" című sorozattal kapcsolatban, néhány tanulmányt Magyarország szerepéről a második világháborúval kapcsolatban, a Magyarország és a második világháború iratgyűjteményhez írt bevezető tanulmányokat és a nemzetiségi (horvát, ukrán stb.) kérdéssel, nem különben egyes munkásmozgalmi kérdésekkel foglalkozó munkálatokat. Az utóbbiak közül külön említendő a szociáldemokrata párt megalakulásáról és kezdeti tevékenységéről írott monográfia. Ez a szociáldemokrata párt történetének kezdeti szakaszát az eddigi feldolgozásoknál objektívebben ábrázolja. Külön helyen kell említeni a munkásmozgalom történetének 1956 után megjelent tankönyveit, amelyek, eredményesen harcolva a korábbi dogmatizmus ellen, az eddiginél nagyobb gondot fordítanak a munkásmozgalom objektív feltételeinek vizsgálatára, konkrétebben tárgyalják a munkásosztály fejlődésének tényeit és reálisabban értékelik küzdelmeit. Különösen örvendetes, hogy történetírásunk végre megérdemelt figyelmet fordított a Tanácsköztársaság történetére és ennek előzményeire, kiadva a korszak vezető egyéniségeinek írásait és 1919 egyes kérdéseire vonatkozó dokumentumköteteket, s ezzel helyesebb megvilágításba állítva e korszak vezető egyéniségeit — bár még hátralevő, nem sokáig halasztható feladatként a Tanácsköztársaság összefoglaló történetének elkészítése fennmarad. A munkásmozgalommal foglalkozó munkáknak mintegy kiegészítéseképpen és részben új módszerek alkalmazásával megindult a munkásosztály társadalomtörténetének kutatása is. A hadtörténeti irodalomban a káderek fejlődése mellett a Tanácsköztársaság és a felszabadulás katonai történetére vonatkozó munkákat kell megemlíteni. A korszak történetében azonban számos fehér folt mutatkozik. Még mindig hiányzik a mezőgazdaság és a kereskedelem fejlődéstörténete, a Monarchia összeomlására vezető folyamat alapos kidolgozása, a nemzetiségi kérdés feldolgozásával kapcsolatban, az ideológiai fejlődés ábrázolása és a historiográfiai munka. Hogy az utóbbi területen valami mégis történt, egy Thaly- meg egy Szekfü-tanulmány jelzi. A munkásmozgalom történetében hiányzik többek között a szociáldemokrata párt elméleti tevékenységének s a nemzetközi munkásmozgalmi kapcsolatoknak a feltárása. A népi demokratikus korszak feldolgozása, mind az általános történet, mind a munkásmozgalom története szempontjából még mindig a kezdeteknél tart, ha az első indulás nehézségeit már le is gyűrte. Itt is csak néhány tanulmány elkészültéről lehet beszámolni elsősorban az agrártörténet és a politikai történet témaköréből. Ezen a területen utat tört az a felismerés, hogy a népi demokratikus korszak problémáival megfelelő módon csak úgy lehet foglalkozni, ha azokat szoros kapcsolatban vizsgálják a felszabadulás előtti viszonyokkal. Az ilyen irányú munka már kezdetét is vette. Az egyetemes történeti kutatások az elmúlt 10 év alatt — az ókori történetírás jelentős eredményeiről ezúttal nem beszélve —az orosz—magyar kapcsolatok, illetve a szomszéd országokkal a múltban kialakult haladó kapcsolatok feltárása körül összpontosultak. Az egyetemes történeti kutatásoknak — ideszámítva a nemzetközi munkásmozgalom történetét is — fontos helye volna történeti irodalmunkban, a provinciális szemlélet leküzdése és a magyar történet nemzetközi összefüggéseinek feltárása szempontjából. A nemzetiségi kérdés vizsgálatát össze kellene kapcsolni a szomszéd népek történetének kutatásával, együttműködve a Szovjetunió és a népi demokráciák történészeivel.
