Századok – 1960
Tanulmányok - Lackó Miklós: Gyári munkásságunk összetételéről az ipari forradalom időszakában 595
GYÁRI MUNKÁSSÁGUNK ÖSSZETÉTELÉRŐL AZ IPARI FOKRADALOM IDŐSZAKÁBAN 619 A magyarországi gyári proletariátus kialakulásának ez az útja, a munkásság összetétele kihatott a proletariátus társadalmi tudatára s így az alakuló munkásmozgalomra is. Ami a kezdeti munkásmozgalmat illeti, még sok a feltárni való kérdés; ez összefügg azzal is, hogy mindeddig keveset foglalkoztunk a munkásmozgalom objektív oldalával, az alakuló proletariátus életviszonyaival, összetételével stb. Pedig e feltételek hatása a munkástömegek magatartására annál közvetlenebb, minél korábbi időszakról van szó, minél fejletlenebb .a tudatos munkásmozgalom. Természetesen nem szabad elfelejtenünk, hogy a munkásosztály összetételének általunk tárgyalt kérdései csak egy vagy egynéhány oldalát világítják meg a proletariátus helyzetének, társadalmi viszonyainak. Ezért megállapításainkat csak igen általános formában, igen óvatosan és bizonyos fokig feltételezés-szerűen kapcsolhatjuk össze a munkásmozgalom kérdéseivel. Három következtetésre azonban rámutathatunk. 1. Szembetűnő, hogy Magyarországon az ipari forradalom kibontakozása nem járt együtt — mint a nyugati országokban, vagy az egyébként hátramaradott Oroszországban is.— az alakuló új osztály, a gyári proletariátus elementáris, módszereiben gyakran vad, elszánt mozgalmaival. Áttekintve a századforduló előtti évtizedek fontosabb munkás-megmozdulásait, azt tapasztaljuk, hogy az ösztönös mozgalom határozottabb, élesebb formái a következő munkás-csoportoknál figyelhetők meg: a vasútépítő földmunkásság, az agrárproletariátus, a bányamunkásság és a kisipari munkások soraiban.9 8 A nagyüzemekből, gyárakból a századfordulóig számottevő bérmozgalmak sem indulnak ki. Úgy gondoljuk, e jelenség logikus magyarázatot nyer mindabban, amit a magyarországi ipari forradalomról s a nagyipari munkásság kialakulásáról elmondottunk. A probléma nyilván összefügg a munkásság erősen kisipari összetételével: ismeretes, hogy a magyarországi proletariátus a századfordulóig, sőt azon túl is, nagyobbrészt kézmű- és kisipari munkásokból állott. De maga ez a tény is új megvilágításba kerül, ha összekapcsoljuk az iparfejlődés fentebb vázolt menetével. Mert a munkásságnak ez a tartósan kisipari összetétele nemcsak általában a magyarországi nagyipari fejlődés korlátozottságával, hanem a gépi nagyipar fejlődésének irányával is szorosan összefüggött: az élelmezési ipar elsöprő túlsúlyával, a textilipar, a tömegcikkipar szinte teljes hiányával. De nemcsak a gyári proletariátus alacsony létszámáról van szó. Oroszországban pl. a 80-as, 90-es években a gyári munkásság az össz-ipari népességhez képest nyilván még kisebb réteget alkotott, mégis, a többé-kevésbé tudatos munkásmozgalom mellett, egy ideig attól még külön haladva, a gyáripar kibontakozása ott is együttjárt a porondra lépő gyári proletariátus nagyarányú (bár helyi, elszigetelt) lázadásaival, ösztönös mozgalmaival. Hogy ez nálunk a századfordulóig kevéssé tapasztalható, az szorosan összefüggött a korai tőkés iparformák gyengeségével s ebből következően az iparos-népes-98 E megállapításunkat kót forrás-kiadvány: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon. 1849—1867. Bpest, 1959 és A Magyar Munkásmozgalom Válogatott Dokumentumai. I. köt. 1867—1890. Bpest, 1951 anyagaira alapozzuk. 8*
