Századok – 1960
Tanulmányok - Andics Erzsébet: A Habsburgok és a forradalmak elleni cári segítség kérdése 556
582 AND ICS ERZSÉBET berget, hogy a minisztertanács határozatával éles ellentétben 25—30 000 főnyi haderő Erdélybe való bevonulását kérje a szentpétervári kormánytól. Schwarzenberg kérelmét Medem április 4-én jelentésében azzal a feltétellel továbbította Nesselrodehoz,134 hogy az osztrák miniszterelnök, gróf Buol szentpétervári osztrák követen keresztül, maga is hivatalosan a cári kormányhoz fordul. Schwarzenbergtől az utasítás Buolnak 2 nappal később, április 6-án ment el. Ebben 30 000 főnyi haderő bevonulásáról volt szó Erdélybe, amire Schwarzenberg sürgős választ kért.135 Ez már konkrét és közvetlen katonai segélykérés volt, a cári hadsereg beavatkozásának a sürgetése, egyelőre Erdélyre korlátozva. Az osztrák miniszterelnök kérelmét — jellemző módon — egyrészt a magyar forradalom európai jelentőségének, másrészt a lengyelek szerepének kihangsúlyozásával vélte a legcélszerűbbnek alátámasztani. „Jelenleg Kossuth tábora nemcsak az összes elégedetlen magyar találkozóhelye ... ez az európai forradalom főhadiszállása. Nem fog megállást ismerni mindaddig, amíg csak egy trón is áll. Erdély a magyar forradalom tűzfészke."13 6 Schwarzenbergnek kezdettől fogva kedvelt módszere volt a lengyelek szerepének kihangsúlyozása, ill. eltúlzása a magyar forradalomban. Ez mindenekelőtt Miklós cár „harckészségének" a fokozását célozta. Tudva, hogy a lengyel kérdés a cár gyenge oldala, osztrák részről tudatosan igyekezték felnagyítani a lengyel emigránsok számát és befolyását Magyarországon. Az osztrák kormánykörök, nevezetesen Schwarzenberg információi alapján 1849 áprilisának kritikus hónapjában Medem is egymás után küldte kormányának az ilyen és hasonló tartalmú táviratokat. „A lázadók hadseregében a lengyel elem az uralkodó. Húszezerre becsülik őket a túloldalon. Kossuth befolyását háttérbe szorította Bemé és Dembinszkyé, akik jelenleg az egész forradalmi mozgalmat Magyarországon lengyel szellemben irányítják."137 Mindennek, beleértve a lengyelek óriási arányszámát is a magyar honvédseregben, hitelt adtak Szentpétervárott.13 8 Még nagyobb riadalmat kellett, hogy keltsenek Medemnek ugyancsak az osztrák kormánytól nyert olyan értesülései,miszerint a magyar forradalomban résztvevő lengyelek kapcsolatokat tartanak fenn a régi Lengyelország különböző részeivel.13 9 Schwarzenberg nyilvánvalóan a cári hadsereg Erdély elleni akcióinak a siettetésére már április első hetében kijelöltetett helyi viszonyokkal ismerős tiszteket, hogy azok az orosz csapatok parancsnokait a szükséges felvilágosításokkal lássák el és összekötőként működjenek köztük és az osztrák polgári és katonai hatóságok között.140 Április 10-ón német és francia nyelven megküldette Szentpétervárra „Az oroszok Erdély elleni hadműveleteinek lehetőségéről" Weiden által elkészített tervet.141 134 Medem—Nesselrode 1849. ápr. 4. — АВПР. Канц. 1849. Д. 186. л. 274—275. 135 Schwarzenberg—Buol 1849. ápr. 6. St. A. W. Staatskan/iei. Pol. Arch. X. Rußland. Nr. 27a. Egykorú másolata АВПР. Канц. 1849. Д. 7. л. 292—293. 136 Uo. 137 Medem—Nesselrode 1849. ápr. 21. Uo. Д. 186. л. 341. 138 Ld. a cári orosz kormány külügyi orgánumának, a „Journal de Saint-Petersbourg"-nák 1849. máj. ll-i'számában a Magyarország elleni intervencióval kapcsolatos cikket. Közölve Correspondence relative to the affairs of Hungary, 1847—1849. London. I860. 200—201. 1. 139 Medem—Nesselrode 1849. ápr. 9. — АВПР. Канц. 1849. Д. 186. л. 283—294. 110 Uo. 14> Medem—Nesselrode 1849. ápr. 10. — Uo. л. 296—297.
