Századok – 1960
Tanulmányok - Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén - 505
AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG GAZDÁLKODÁSA A XV. SZÁZAD VJÉGÉX II. 515 szolgálatát. Ezeket még az érsek Magyarországra érkezése előtt Cesare Valentini vette fel (vagy talán vette át elődjétől), amikor az érsek nevében az uradalmakat átvette és kormányozta.14 1 Az érsek személyzetének története megvilágítja ennek a kérdésnek másik, •bennünket közelebbről érdeklő oldalát. A szolgálati idő hosszának a 27. sz. táblán összeállított megoszlása alapján rámutathatunk a középkori munkaerőhullámzásnak néhány eddig ismeretlen vonására is. Hipolit alkalmazottait ugyan csak rövid időközben, mindössze három év tartama alatt figyelhetjük meg, mégis jellemzőnek kell tartanunk, hogy a személyzet 40,8%-a a leghosszabb szolgálati idővel rendelkezik. Ez a leghosszabb szolgálati időt mutató arányszám a legmagasabb az udvari kíséret olasz tagjai közt, a legalacsonyabb a katonák sorában. Az olasz kíséretnél ugyan figyelembe kell vennünk azt, hogy kilépésüknek objektív nehézségei is voltak, de ugyanakkor lehetetlen észre nem venni, hogy ez a legöregebb csoport egyben a legjobban fizetett tisztviselőkből állt. Az 1489. évben kilépő 13 alkalmazott között is csak 3 olaszt találunk. Л birtokigazgatásnál is a jól fizetett officiálisok és az esztergomi vár mesteremberei közt találjuk meg a három évi szolgálati időt felmutató alkalmazottakat. A kérdés lényegére a katonai kíséret számai világítanak rá a legélesebben. Ebben a csoportban igen sok volt az alacsony beosztású, kis zsoldot húzó fegyveres. Ugyanitt a legalacsonyabb a hosszú szolgálati idővel rendelkező alkalmazottak létszáma is. Vegyük ehhez még hozzá azt, hogy az officiálisok által szükség esetén kiállított lovasok nem szerepelnek számszerű összeállításukban, mert azokat 1489-ben is csak egész rövicl időre tartották fegyverben. Ezt tekintetbe véve; a kérdést úgy fogalmazhatjuk meg, hogy mennél magasabb volt a fizetés, annál valószínűbb volt, hogy a szolgálat tartóssá válik, és mennél alacsonyabb volt a fizetés, anr.ál nagyobb és gyorsabb ütemű a munkaerőhullámzás. 1489 végén a 14 vigilator közül csak kettőnek volt három évi szolgálati ideje, s lia a legalsó réteget, az alkalmazottak szolgáit is figyelemmel kísérhetnénk, akkor valószínűleg még rosszabb arányra bukkannánk. Megerősíti feltevésünket az 1489-ben kilépők sora is. Összesen 13 alkalmazott hagyta el ebben az évben a helyét. Közülük 3 az olasz kísérethez tartozott, de nem a főtisztviselőkhöz. A magasabb beosztásúak közül 1 bandériumbeli nemest, 1 officiálist, a verpéci várnagyot (aki az officiálisok közül a legkisebb fizetést kapta!) találjuk meg a kilépők között. Kilépett egy mesterember is (a tűzmester). A többi 6 kilépő a legalacsonyabb csoporthoz tartozott, fegyvertisztító, istállófiú, mosogató, napszámos, kertész és trombitás volt. Az egész kilépő csoportban a legmagasabb járandósága Cassandra asszonynak volt, évi 36 fl. Ha ennek a 13 főnek szolgálati idejét tekintjük, akkor azt látjuk, hogy többségük (7 fő)142 már 1487 óta szolgált és csak egy kezdte szolgálatát 1489-ben, tehát nem kalandvágy vagy nyugtalanság volt oka kilépésüknek. 141 Nyáry : Száz. 1870. 277. 1. Voit energikus és sikereket felmutató embernek tünteti fel Valentinit, aminek azonban nemcsak Beatrix vádja (no. 278. 1.) és Nyáry érvelése mond ellent, hanem az a tény is, hogy az б rövid kormányzása alatt keletkezett adósságokat még 1489-ben is fizették. Tisztségétől egyébként hamar felmentették. 142 A kilépő 13 alkalmazott szolgálati ideje a következőképp oszlott meg: 1487-ben kezdte szolgálatát 7 fő, 1488-ban 4 fő, 1489-ben 1 fő, 1 fő szolgálati ideje ismeretlen.
