Századok – 1960
Tanulmányok - Molnár Erik: A magyar történetírás fejlődése az elmúlt évtizedben 45
A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS FEJLŐDÉSE AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN* Marxista történetírásunk fejlődésében, amely fővonalaiban az ország politikai fejlődését tükrözte vissza, a döntő fordulat az 1948—49. években következett be. Marxista történetírásunknak korábban is voltak komoly eredményei, de a tervszerű munka feltételei, a Történettudományi Intézet és a Párttörténeti — akkor Munkásmozgalmi — Intézet megalakulásával, az egyetemek és a levéltárügy átszervezésével, csak ekkor jöttek létre. Ezek az intézmények azóta, hol szorosan, hol a kelleténél lazábban együttműködve, egymást kiegészítve törekedtek a marxista történetírás kiépítésére. Mik voltak a feladatok, amelyek akkor előttünk állottak ? Az egész magyar történetet újra kellett írni, a munkásosztály álláspont járól, haladó és forradalmi hagyományaink tiszteletének szellemében. A magyar történetet a maga valóságában, mint a magyar nép, a magyar dolgozók történetét kellett bemutatni, pártosan állást foglalva a haladás erői mellett és szembe helyezkedve a reakció erőivel. Véget kellett vetni a „magyar globus" provinciális szemléletének és a magyar történetet a szomszéd népek történetével és az egyetemes történettel elszakíthatatlan kapcsolatban kellett tárgyalni, mint egyik részét a dolgozók nemzetközi felszabadulási harcának. A magyar történetírás középpontjába az új és legújabb kort kellett állítani, újabb történetünk központi kérdésének munkásmozgalmunk történetét tekintve, amely az 1919-es Tanácsköztársaságon át proletárdiktatúránk népi demokratikus formájához vezetett. El kellett sajátítani a marxizmus-leninizmus történeti módszerét, a történelmi materializmust és filozófiáját, a dialektikus materializmust, harcot folytatva az ellenséges történeti nézetekkel és ezek maradványaival saját gondolkozásunkban, kritikusan megrostálva a polgári történetírás eredményeit, s leleplezve célzatos hamisításait. Fel kellett végül ébreszteni történészeink érdeklődését a magyar történet elméleti kérdései iránt, amelyeket a történelmi materializmus alkotó alkalmazásával kellett megoldani. E feladatok elvégzése útján remélhettük, hogy a magyar történetírás a szocialista nevelésnek, a szocialista patriotizmus és a tőle elválaszthatatlan proletár internacionalizmus elterjedésének hatékony eszközévé válik s ezáltal a magyar történészek aktívan kiveszik részüket társadalmunk szocialista átalakításában. Felszabadulásunk 15. évfordulója alkalmat nyújt arra, hogy áttekintve munkánk eredményeit és hibáit, megkíséreljük a válaszadást arra a kérdésre: mennyiben teljesítette történetírásunk azokat a feladatokat, amelyek reá várakoztak. Erre a kérdésre a feleletet nem eredményeink puszta felsorolásával kell megadnunk; ma a problémák nyílt felvetésére, önkritikus vizsgálatra * Előadás a Magyar Tudorcényos Akadtmia r agygyűlés én К60. ápr. 12-én
