Századok – 1960
Tanulmányok - Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén - 505
510 FÜGEDI ERIK i Az anyagok beszerzésénél itt is megfigyelhető az egy-egy termelési ágat képviselő falvak vagy mezővárosok típusa. Faszenet és meszet szinte kizárólag Héregrő), épületfát Liptóból és Szobról, hordókötéshez szükséges vesszőt és indát Szálkáról szerzett be az érsekség. Nagy szerepet játszott az építkezési anyagok szállításánál Rozsnyó. A szükséges vasalkatrészek (lánc, lemez, különféle szegek) majdnem kizárólag Rozsnyóról származtak.13 4 A fémmunkák egy részét (pl. a rézedények javíttatását) Budán végeztették. á. Fizetések Az érsek szolgálatában álló nagyszámú személyzet fizetése háromféle módon történt: készpénzzel, elszámolás formájában és természetben. A fizetésként elszámolt összegeket a megfelelő számlákon vezették, tehát a természetben adott ruhák költségét a személyzeti ruházati számlán,13 5 a természetben adott pozsonyi tizedbort a pozsonyi ház költségeinek számláján stb. A kettős könyvelés természetéből következik, hogy a különböző számlákoe elszórt tételeket az alkalmazottak személyi számláin gyűjtötték össze. Ezeknek a számláknak követel oldalán a személy neve és beosztása mellett feljegyezték alkalmaztatásának kezdőpontját és azokat a feltételeket, amelyek mellett az illetőt alkalmazták. Ez a rövid feljegyzés tulajdonképpen a Libro di salariati kivonata volt, a követel oldal szövegét is minden alkalommal a következő évi Libro di salariatira való hivatkozás zárja le. A tartozik oldalon feltüntetett összegek is a Libro di salariatiból származtak. Az 1488—1490 évekből sajnos nem maradt fenn ilyen Libro di salariati,. de az 1489. évi Libro di usita olyan részletesen jegyezte fel minden egyes alkalmazott járandóságát, hogy annak "álapján megvizsgálhatjuk az érsek szolgálatában álló személyek javadalmazását és helyzetét.13 6 A ténylegesen kifizetett vagy elszámolt salláriumok végösszege az 1490. évi főkönyvben is a segédmunkás téli napszámát (napi 4 dénár) hasonlította össze a vigilátorok nyári napszámával (napi 5 dénár). Ténylegesen a vigilátorokat a téli időszakban nem vették igénybe (1. 29. tábla). 1490-ben március 9-én dolgoztak először, 1489-ben június 11-én. Ebben az időszakban a segédmunkások bére már napi 5 dénár volt. A vigilátorok is ennyit kaptak. De a nyári időszakban a kövedi malomnál a napszámosoknak 0 dénárt fizettek. A vigilátorok azonban ekkor is napi 5 dénárért dolgoztak. 134 Rozsnyóról 1489-ben kereken 40,—fl értékű vasárut hozattak. Kisebb tételekbenvaslemezeket másutt is vásároltak (pl. Sarlón) a kereskedelmi forgalomban. Megjegyezzük, hogy a jolsvai plébános vaslemezeket és kocsit(?) volt köteles beszolgáltatni a „census plebanorum" címén. („Elplebane de Isua presentate uno coro et zento lamine di ferro" Intrada 1490. f. 23). 135 A könyvelési rendszer a következő volt: a megvásárolt ruha árával megterhelték a személyzeti ruházati számlát (spesa di vestire caraterj, vigilatori et altri famii), ugyancsak megterhelték annak a személynek a számláját, aki ä ruhát kapta, és jóváírták a vételárat kifizető személy számláján. A személyzeti számla összegét táblánkon Hipolit ruhaszámlájával (Spesa di robe ne la salvaroba) és a feldolgozott ezüst számlájával (spesa per lavorar arzenti) vontuk össze és ruházat címszó alatt tárgyaltuk. 136 Pl. „Bernardus Lepes, offiziale in Rosgno Barija, qualle si e obligatio a servir in Campo el Reverend issimo con Cavallj cinque armadi, de haver ogni anno per conto di annuale provisione non andando in Campo: duchati setanta, uno vaso vino et aliquanto di frugie et Ii bersagj del suo officiolatto, el qualle comenzo a servire adi 8 agosto 1489" (Usita 1489 f—о 102).
