Századok – 1960

Tanulmányok - Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén - 505

AZ ESZTERGOMI ÉRSEKSÉG GAZDÁLKODÁSA A XV. SZÁZAD VJÉGÉX II. 509 gazdasági vonatkozásával fogunk foglalkozni. Építkezés, karbantartás címszó alatt vontuk össze a számadáskönyvnek a várbeli építkezésről és javításokról valamint a maróti ház építkezéséről vezetett számláit. Mindkét számla vegyes tartalmú, főképpen a várbeli építkezés számlája az, mert ezen nemcsak az esztergomi várban, hanem az érseki birtokokon és ingatlanokon folyó valamenynyi építkezés és javítás költségeit könyvelték el. Magában az esztergomi várban ekkor nagyobb építkezés nem folyt, csupán egy istálló építéséről és kisebb javításokról van tudomásunk. Ezen a számlán könyvelték el a várral kapcsolatban időről-időre felmerülő karbantartási költségeket is, így a várárok tisztítását, a szemét-(trágya-) fuvarozást stb. Nagyobbarányú építkezésekkor csak a maróti házon folyt, ahol új kőablakkereteket vettek, új kályhákat állítottak fel, sőt még egy képet is készíttettek. Nagyobb építkezés költségeit számolták el a verpéci (Esztergom mellett) várkastéllyal kapcsolatban. A gazdasági épületek közül a kövesdi malom újjáépítése, malmok, hajók javítása, kútépítés és más tatarozási munkák voltak 1489—1490-ben folyamatban. Karbantartási munkákat végeztek Budán is. A részletesen leírt tótelek bontása alapján úgy látszik, hogy az építkezésikarbantartási munkák munkabére nagyobb volt, mint a felhasznált anyagok költsége. Különösen nagy tétel volt a különböző iparosok munkabére, bár ezekbe a bérekbe nem egyszer a segédmunkások bére is beleszámított. Az iparosok közül a legtöbb bért az ácsoknak és kőfaragóknak fizették ki, mellettük kályhás, üveges, molnár és kovács szerepel.13

2 A mestereken kívül az építkezésnél segédmunkásokat és vigilatorokat is foglalkoztattak. A vigilatorok az esztergomi vár személyzetéhez tartoztak, s feladatuk a vár éjszakai őrzése volt. Ügy látszik azonban, hogy nappal (vagy valamilyen szabad napon?) egyszerű napszámosmunkát is végeztek. 1489-ben elsősorban a kövesdi malom javításánál szerepelnek a nyári hónapokban. Itt összesen 255 munkanapot teljesítettek. További 61 munkanapot az esztergomi várban dolgoztak. Napszámbérük 5 dénár volt. Az összesen teljesített 316 munkanapból a 14 vigilatorra fejenként átlagosan 22—23 nap esett, ami 1,10 fl összbérnek felel meg. A vigilatorok évi fizetése 3,40 fl volt, amihez még 1 fl értékű ruhát kaptak. Ehhez képest az 1,10 fl jelentős mértékben növelte meg évi jövedelmüket. Minden jel szerint az uradalom is arra számított, hogy az 5 dénáros napszámbér ,,jól jön" a vigilatoroknak. Ui. az építkezéseknél dolgozó segédmunkásoknak télen 4, nyáron 5 dénár volt a napi bérük, de a nyári mezőgazdasági munkák idején (amikor az építkezéseknél is hosszabb volt a munkaidő) a napszámosoknak 6 dénárt fizettek egy napra. A vigilatorok azonban ekkor is csak 5 dénárt kaptak. így állt elő az a fonák helyzet, hogy a kövesdi malmon dolgozó kakatiakés „idegenek" napi 6 dénárért, a vigilatorok pedig napi 5 dénárért dolgoztak ugyanott. Ez arra mutat, hogy a nyáron fellépő munkaerőhiányt az érsekség a vigilatorok napszámosként történő alkalmazásával enyhítette. Különösen ott kerülhetett sor ilyen megoldásra, ahol nagyszámú munkaerőre volt szükség, pl. a kövesdi malomnál, ahol valószínűleg nagyobbarányú földmunkát kellett végeztetni.133 1,2

Részletesen Voit id. tanulmányaiban. Mihály mester családnevének a magyar Rásonyi névvel történő azonosítása valószínűleg tévedésen alapszik (Művészettört, tanúim. 80. 1.). Az „a rason" kifejezés (= a raggione, ill. a latin ratione) nem családnév, hanem a tartozás vagy követelés jogcímét fejezi ki. 133 Voit az 1490. évi számadásokból arra az eredményre jutott, hogy a vigilátoroknak a rendes napszámbérnél magasabb összeget fizettek ki. Következtetésénél nyilván