Századok – 1960

Szemle 438

SZEMLE 447 is a XIX. század utolsó harmadára —, a vámháború első szakaszát, s annak hatását a szerb és az osztrák—magyar gazdasági életre, valamint a szandzsák-vasút ügyét. Csak a kiadott forrásanyagból dolgozott, de külön érdekessége, hogy felhasználta Vladimir Őorovié 1936-ban kiadott, de a cenzúra által elkobzott nagy tanulmányának — „Szerbia és az Osztrák—Magyar Monarchia viszonya a XX. században" — kéziratát, amely jelentős egykorú kiadatlan forrásanyagot dolgozott fel. A széleskörű irodalomra és forrásanyagra támaszkodó, jól összeállított munkát — különösen annak a külkereskedelmi viszonyokra és a vasút-konfliktusra vonatkozó fejezeteit — a korszak magyar kutatói is nagy haszonnal forgathatják. К. С. Василенко: Московский„Рабочий С 52 1. (К. Sz. Vasziljenko: A moszkvai „ Mi A „Munkás Szövetség" a Moszkva környéki proletariátus vezető ereje volt a 9Ö-es években. A korábbi évek marxista köreinek tapasztalataira, szervezeti kereteire támaszkodva erősödött meg és az 1898-ban létrejött Oroszországi Szociáldemokrata Párt megalakulását készítette elő. A tanulmányból megismerhetjük a szövetség létrejöttének körülményeit, majd a szövetség tevékenységének fontosabb з". Изд. Московского Университета. 1957. kás Szövetség") akcióit. A könyv ismerteti Moszkva iparosodásának folyamatát és igen tanulságos képet ad a munkásság életkörülményeiről, a diákmozgalmakról, az ösztönös sztrájkmozgalmakról, vagyis' azokról az adottságokról is, amelyek közepette a Szövetség megalakult. A szervező végül részletes elemzést nyújt a Szövetség tömegagitációs tevékenységéről. А. К- Мартыненко: Провозглашение незав киевского государственного университета. Bulgária függetlenségének kihirdetése 1908-1 A kiadvány a kijevi egyetemen elhangzott előadás nyomtatott szövege. Rövid áttekintést ad a bolgár nép törökellenes harcairól, majd beható vizsgálat tárgyává teszi a bolgár társadalmi viszonyokat (elsősorban a mezőgazdasági birtokviszonyokat), a politikai helyzet összetevő elemeit, a különböző politikai csoportosulások törekvéseit. Részletesebben elemzi Koburg Ferdinánd politikáját, a bolgár burzsoázia magatartását a függetlenség kivívásával kapcsolatban, valamint a nagyhatalmak гимости Болгарии в 1908 г. Издательство Киев. 1957. 34. 2 I. (А. К. Martünenko: felfogását a bolgár törekvésekről, illetőleg a török sérthetetlenségről. A nagyhatalmak politikája vetett gátat 1908-ig a függetlenség kihirdetésének, míg az „ifjútörök" forradalom, majd ezt követően a belső * török viszályok nem teremtették meg ennek feltételeit. Martünenko hangsúlyozza a történeti aktus pozitív, haladó voltát, bár ugyanakkor rámutat, hogy az akció megvalósítóit nacionalista gondolatok, szándékok vezérelték. Werner Conze: Polnische Nation und deutsche Politik im ersten Weltkrieg. Köln—Graz, Böhlau Verlag. 1958. XXII, 415 1. (A lengyel nemzet és a német politika az első világháborúban) A „Közép-Kelet Európa" történetével foglalkozó nyugat-német könyvsorozat jelen kötete rövid áttekintést nyújt a XIX. századi lengyel történelem fontosabb eseményeiről, a Lengyelországot illető porosz, osztrák és orosz külpolitika főbb irányvonalairól. A Lengyelország felosztásában résztvevő három hatalom 1914 előtti lengyel politikájának — porosz-szemszögű — tárgyalása után Conze a világháború előtti lengyel politikai gondolkodás vázlatát nyújtja, elemzi a háborúnak a német birodalom lengyelországi politikájára gyakorolt hatását, von Beseler tábornok elképzeléseit, a független lengyel állam proklamálásának előzményeit, az „ausztro-polonizmus" új formában való jelentkezését Brrszt Litovszk időszakában, majd a központi hatalmak veresége folytán előállt helyzet tárgyalása zárja le a polgári szemléletű, erősen tendenciózus művet.