Századok – 1960

Szemle 438

448 SZEMLE И. И. Саладков: Социально-экономическое положение Белоруссии до Великой Октябрьской социалистической революции (конец XIX — начало XX в.) Минск, Изд. Белгосуниверситета им. В. И. Ленина. 1957. 161. 2 I. (Belorusszia társadalmi és gazdasági helyzete a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt. [А XIX. század vége — а XX. század eleje]) Szaladkov nagy levéltári és kiadott forrásanyagot és feldolgozásokat felhasználó munkája részletes képet ad Beloruszszia iparának és mezőgazdaságának az állapotáról a századfordulón. Az iparra vonatkozólag megállapítja, hogy az élelmiszeripar és a fafeldolgozó ipar állott első helyen, viszont a nehézipar még elég kezdetleges volt. A monopolkapitalizmus elemeit itt is meg lehetett találni, és jelentős szerepet játszott a külföldi tőke. A termelés koncentrációja azonban fejlődési ütemét tekintve elmaradt Oroszország központi területei mögött. Igen elmaradott volt az ipar technikai szempontból is, számos iparágban még a kézimunka uralkodott. A mezőgazdaság helyzetét a nagybirtok megléte, a szegényparasztság földszűke és a ledolgozás elterjedt rendszere szabta meg. A gabonatermelés primitív techniká ja miatt általában elmaradott volt, kivéve azokat a kulák- és nagybirtokokat, amelyek mezőgazdasági gépeket használtak. A mezőgazdaság kapitalizálódására utal éppen a mezőgazdasági géphasználat elterjedése és az állattenyésztés növekedése. Meggyőző adatokat hoz fel a szerző a földtulajdon igazságtalan megoszlására. Az utolsó fejezetekben részletesen ismerteti a belorussziai forradalmi mozgalmakat, a bolsevik párt szervezkedését ezen a területen és Belorusszia fejlődését az első világháború idején. Az ekkor kiéleződő gazdasági nehézségek érthetővé teszik a későbbi forradalmi mozgalmak fellendülését. В. Модестов: Рабочее и профсоюзное движение в Донбасе до Великой Октябрской Социалистической Революцлии. Москва, Профиздат. 1957. 132 1. [В. Modesztov: Munkás- és szakszervezeti mozgalom a Donmedencében a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat megelőző időben) A szakszervezetek kiadásában megjelent népszerű-tudományos munka a Donmedence munkásságának félévszázados küzdelmeit ismerteti meg az olvasóval. Modeszt ov vázolja a Don medence ipari fejlődését, külön kitérve az ipar fejlődésének ütemére, a termelés koncentráltságára, a munkaviszonyokra, a kereseti, lakás- és egészségügyi körülményekre. Nyomon követi a kezdeti ösztönös mozgalmakat, azoknak keletkezését, jellegét, eredetét és befolyását a munkásság tömegeire. Nagy figyelmet szentel annak a változásnak érzékeltetésére, amely a századforduló után következett be, amikor az Oroszországi Szociáldemokrata Pártnak sikerült a doni munkásságot megszervezni. A szerző megvilágítja e korszak sztrájkharcait és a bolsevikok agitációs és szervező munkáját. A könyvnek egyharmada az 1905 — 7-es forradalom helyi történetéről szól. Ismerteti a luganszki forradalmi központ megteremtését, a szovjetek, szakszervezetek, gyári bizalmiak szervezetének létrehozását, majd azokat a vívmányokat, amelyekhez a forradalmi mozgalom juttatta a munkásságot. A szerző áttekintést nyújt arról a kitartó harcról, amelynek során a bolsevikok a forradalmi hullám apályszakaszában a munkásosztály nevelését-szervezését folytatták. Végül a könyv befejező részében az olvasó megismerkedhetik a szocialista forradalom győzelmének körülményeivel, és következményeivel a Don-medencében. Октябрьское вооруженное восстание в Петрограде. Сборник статей. Москва—Ленинград, Изд. Академии Наук СССР. 1957. 444 1. (A petrográdi októberi fegyveres felkelés. Tanulmánygyűjtemény) A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének leningrádi osztálya által kiadott tanulmánykötet a petrográdi fegyveres felkelés előkészítésének és lefolyásának egyes részletkérdéseit tanulmányozza nagy levéltári és sajtóanyag alapján. A szerzők a vasmunkások és a vörösgárdisták részvételéről, a petrográdi helyőrség bolsevizálódásáról, a balti flotta matrózainak szerepéről, a petrográdi bolsevikok jelentőségéről a felkelés megvalósításában és a burzsoá ellenforradalom egyes kérdéseiről írnak. Sz. Sz. Volk tanulmányában az októberi felkelés első nemzetközi visszhangját ismerteti, ebben kitér az oroszországi magyar