Századok – 1960

Tanulmányok - Nemes Dezső: A népi Magyarország fejlődése 1945–1960 1

A NÉPI MAGYARORSZÁG FEJLŐDÉSE 1945—1960 35 mányzat iránt megerősödött. Az MSZMP Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány hatékony segítséget nyújtott az ellenforradalmi viharban is helytállt, vagy az ellenforradalom után újjászerveződött termelő­szövetkezeteknek, s nem rejtette el a parasztok előtt, hogy a falu szocialista átalakítása egyik alapvető célja, és nélkülözhetetlen feltétele a szocializmus felépítésének. Ugyanakkor azt is hirdette, és gyakorlati politikájával be is bizonyította, hogy támogatja az egyéni parasztok termelési tevékenységét is a kisparcellás gazdálkodás lehetőségeinek a jobb kihasználásában. A munkás­paraszt kormány megszüntette a régi begyűjtési rendszert és sikerült azt a szerződéses termelés és szabad felvásárlás rendszerével helyettesíteni. Gazda­ságpolitikánk jelentős sikere volt ez, s igen fontos szerepet játszott a paraszt­ság bizalmának megszilárdításában, termelési kedvének fejlesztésében is. A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdaságok között verseny bonta­kozott ki, s ebben a versenyben a nagyüzemek fölényével kellett győzni. Nagy dolog az, hogy a régi termelőszövetkezeteket létrehozó, túlnyomórészt agrár­proletárok és szegényparasztok 1957—58-ban a közös gazdálkodás erejével el­érték és egyes helyeken kezdték túlhaladni a középparasztok átlagos életszín­vonalát is, pedig közben a középparaszti átlagszínvonal is emelkedett. A ter­melőszövetkezetek — bár alacsony, szegényparaszti színvonalról indultak el — sarkukba léptek, utolérték őket és sokkal emberibb életmódot tudtak tagjaik számára kiformálni. A termelőszövetkezetek megszilárdulásával párhuzamosan megerősödtek az állami gazdaságok. Ennek eredmenveként e gazdaságok a falu szocialista átszervezésének igen komoly bázisává váltak, amelyekre biztosan lehet építeni. Mindezek együttes eredményeként érlelődött meg annak a lehetősége, hogy a termelőszövetkezeti mozgalomban a lassú ütemű fejlődést gyorsabb ütemű fejlődés váltsa fel. Az MSZMP Központi Bizottságának 1958 decemberi emléke­zetes határozata megállapította, hogy a gyorsabb előrehaladás feltételei meg­érlelődtek és világosan megszabta az előrelépés fő irányát. A múlt évben a for­dulat a falu szocialista átszervezésében megkezdődött, s eddig három szakasza volt: 1. 1959 január—március havában az átszervezésben tett nagy előre­lépés, 2. 1959 április—október havában az új termelőszövetkezetek megszilár­dításában végzett nagy munka és 3. az utóbbi november—februári időszak­ban történt új nagy előrelépés az átszervezés terén, amely párosult a meg­szilárdítás további munkájával. Jelenleg éppen a megszilárdítás feladatainak el­végzésére összpontosul a fő figyelem. Ismeretes, hogy ez a nagyszerű fordulat a falu szocialista átszervezésében azt eredményezte, hogy ez év február közepére a szocialista szektor az ország szántó­földjének már több mint 70%-át ölelte fel. A magyar falvak életében végbemegy a nagy átalakulás : a szocialista forradalom, amely szélesre tárja a fejlődés kapuit a magyar parasztság előtt. Szocialista rendünk nagy győzelme ez, amit a kis­árutermelés visszahúzó erői elleni szívós harcban vívott ki a munkásosztály segítségével a magyar parasztság — saját javára és az egész nemzet hasznára. 6. Rendszerünk eddigi fejlődésének eredményei és a szocialista építés távlatai Összegezve a felszabadulást követő 15 éves fejlődés eredményeit, minden objektív ítélőképességű embernek el kell ismernie, hogy hazánk eddigi törté­netének legnagyobb, legmélyrehatóbb társadalmi átalakulása ment végbe. Magunk mögött hagytuk azt a társadalmat, amelynek alapja a termelőeszkö-3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom