Századok – 1960
Tanulmányok - Mérei Gyula: Szekfű Gyula történetszemléletének bírálatához 180
218 MtóREI ÖYULA ugyanazon úton ment végbe, mint a középkor nagy katolikus állambölcseletéé Aquinói Szent Tamásnál, vagy a modern pápák szociális rendszeréé: Istenre és a tőle megszabott erkölcsi törvényre függesztve szemüket, az ideálhoz mérik s annak hasonlatosságára törekszenek átalakítani a meglevő emberit."9"' ,,Ur és jobbágy közti. . . viszonylatban ... az egész nála tisztán erkölcsi kérdéssé egyszerűsödik." A nemzettest azért beteg, mert a jobbággyal szemben az erkölcsi törvényt „Isten örök igazságát figyelmen kívül hagyta".96 ,,Az ész tehát öncél helyett egyszerűen eszköz az erkölcsi végcél, az Erény útjában."9 7 Széchenyi nem volt politikus, államférfinek sem nevezhető, „az ő alakja az Erkölcs kategóriájához tartozik".9 8 Széchenyit reformmunkára ösztönző vallásossága nem keresztény rendszer alkotására, hanem magyar nemzeti rendszer életrehívására ösztökélte s ez magyar faji egyéniségének bizonyítéka.99 Ez Szekfü Gyula nézete Széchenyiről. És most hallgassuk meg magát Széchenyit. Az ő szavainak próbakövén igazolódik majd be, hogy Szekfü színarany igazságot hirdetett-e vagy pedig Széchenyi nézeteitől idegen, talmi bölcsességet. „A világegyetem örökké tari, de alkatrészei elvénülnek, hogy meginl megfiatalodhassanak."100 A fejlődésről, a világegyetemben uralkodó egyensúlyi állapotról és harmóniáról vallott evolucionista nézettel a newtoni világképet festi le olvasóinak.' Kétségtelen, hogy Széchenyinél a világegyetemben végbemenő örökös mozgás, fejlődés törvénye idealista, fideista burokban, isten rendeléseként jelenik meg és ez összefügg — senki által kétségbe nem vont —- vallásosságával. Azt a szekfüi érvelést ellenben, hogy a vallás lenne Széchenyinél mindennek az alapja, Széchenyi vallásossága ellenére is megingatják a „legnagyobb magyar" következő szavai: „Az igazságot megtalálni semmiben sem lehet, míg tudományunkat máshonnan akarjuk meríteni, mint a változhatatlan természeti törvényekből. Egyedül innen háramlik bölcsesség és boldogság az emberi nemre. Ebből a forrásból fakadt ... a keresztény vallás is."10 1 Az objektív törvényszerűségek elismerésére aligha lehetne jobb bizonyságot találni e szavaknál és egyúttal jobb ellenbizonyítékot Szekfünek Széchenyi romantikus katolicizmusáról hirdetett felfogása ellen. A természet törvényeit — kárunkra — egy ideig mellőzhetjük, de hatásukat örökre megsemmisíteni nem vagyunk képesek — írta Széchenyi egy másik művében.10 2 A természethez folyton gondolkodva kell simulni, különben isten sem segít, mivel ő nem bontja meg az általa alkotott törvényeket. Semmi sem közelítheti meg a tökéletest a társadalmi életben sem, ha nem teljesítjük a természet megdönthetetlen törvényeit.10 3 A változatlanság eszméje a legnagyobb csapás, amely még a világegyetem rendjét is romba döntené, mert lassú változások ott is vannak. Jelszava mindig a haladás volt és lesz sírjáig10 4 — írta egy másik helyen. Az ember folytonos harcban áll a természettel és eljön majd az idő, amikor senki sem fog csodálkozni azon, 95 Magyar Történet VII. k. 105. 1. 96 Uo. 114. 1. 97 Három Nemzedék id. kiad. 25. 1. "Magyar Történet VII. k. 114. 1. 99 Uo. 117. 1. 100 Hitel 161. 1. (Első kiad.) 101 Kelet Népe (Első kiad.) 176. 1.' 102 Stádium (Első kiad.) 292. 1. 103 Önismeret 173. és Hitel 253.1. 104 Stádium 269. és Kelet Népe 124. 1.
