Századok – 1960
Tanulmányok - Szamuely Tibor: A német fasiszta hadsereg katonai doktrinájának és vezetésének néhány kérdése a második világháború első szakaszában 150
A NÉMET FASISZTA HADSEREG KATONAI DOKTRÍNÁJÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE 161 ciaország megsemmisítésében csak eszközt kell látni, mely által népünk terjeszkedési lehetőségét más irányban biztosítja."2 4 Hitler a legnagyobb gyűlölettel a kelet-európai népekről és különösen a Szovjetunióról beszélt: „Lezárjuk a háború előtti időszak gyarmati és kereskedelmi politikáját és rátérünk a jövő földbirtok politikájára. Ha Európában új területről és új termőföldről beszélünk, akkor csak Oroszország és az azt környező államok felé tekinthetünk . . . Ez a keleti óriás-birodalom megérett az összeomlásra ... A sors bennünket arra választott ki, hogy szemtanúi legyünk olyan katasztrófának, amely a népi fajelmélet helyességének leghatalmasabb bizonyítéka."2 5 A fasiszta Németország hivatalos okmányai egyértelműen rajzolják meg a háború utáni „békéről" szőtt elképzeléseket: Európa teljes leigázása, Hollandia, Belgium, Észak-Franciaország és Nyugat-Lengyelország Nagy-Németországhoz való csatolása, a Visztulától az Uraiig terjedő kelet-európai területek német gyarmatosítása, a szláv népek maradványainak Szibériába való kitelepítése, Európa többi országainak a III. Birodalom vazallus államaivá való süllyesztése, a zsidóság kiirtása. E célok elérése érdekében robbantotta ki Hitler a második világháborút. Korlátlan politikai programjának megvalósításához csak egy katonai eszköz állt a fasiszta Németország rendelkezésére, és ez a villámháború (Blitzkrieg). A totális háború egész koncepciója a villámháborún, az ellenségnek egy csapással való szétverésén alapult.26 Nem kétséges, hogy a 80 milliónyi lakossal és nagyon korlátolt anyagi erőforrásokkal rendelkező Németország számára ez volt az egyetlen járható út egy olyan háborúban, amelyben majdnem minden európai ország ellenségei sorába kerülne. Nem a hitleri hadvezetőség találta 1 ezt ki, mert már a világ felosztására készülő császári Németország vezérkara ezen az alapon tervezte első világháborús stratégiáját és elsősorban a hírhedt Schlieffen-tervet. Vitathatatlan az i3? hogy Németország földrajzi fekvése bizonyos vonatkozásokban előnyös a villámháború folytatására, amelynek ' lényege — Németország esetében — a különböző ellenségeknek egymásutáni szétverése sorozatos villámcsapások útján és a két fronton való egyidejű harc megakadályozása. A kétfrontos háború elkerülése Bismarck óta Németország politikájának és katonai stratégiájának egyik legfontosabb 24 Hitler Adolf : Harcom 465. 1. 25 Uo. 453—454. 1. 26 Meg kell jegyezni, hogy bár a német tábornokok és hadtörténészek a háború után kénytelenek voltak elismerni, hogy a német stratégiai tervezés a „Blitzkrieg" elméletén alapult, sőt annak elkerülhetetlenségét bizonygatják, ugyanakkor hevesen tiltakoznak a „Blitzkrieg" kifejezés ellen, azt állítva, hogy ezt a fogalmat a fasiszta Németország ellenfelei találták ki. Guderian például a következőképpen fejtegeti a kérdést: „Erőforrásainkszigorúan korlátozott volta kényszerítette a vezérkart arra, hogy tanulmányoz»», milyen módszerekkel lehet a háborút gyorsan befejezni. Ebből eredt az az elképzelés, hogy a gépek összes fajtáit fel kell használni. A második világháború kezdeti szakaszában vívott gyors hadműveleteink sikere következtében ellenségeink kitalálták a »Blitzkieg« kifejezést." (Heinz öuderian : Erinnerungen eines Soldaten. Heidelberg, 1951. 418. 1.) Ervelése nyilván nem felel meg a valóságnak: az összes német vezetők, Hitlerrel az élükön, szüntelenül hangoztatták a villámháború létfontosságát. Hitler már idézett, 1939. aug. 22-i fontos tájékoztató beszédében kifejtette: „Brauchitsch vezérezredes megígérte nekem, hogy a Lengyelország elleni háborút néhány héten belül befejezi. Ha azt mondta volna, hogy ehhez két vagy akár csak egy évre lenne szüksége, nem írtam volna alá az indulási parancsot és ideiglenes szövetséget kötöttem volna Angliával. . . Hosszú háborút ugyanis nem folytathatunk." (ND L—3. NCA VII/753). Az összes háborús utasításokban ismételten találkozunk a „villámgyors", „villámsiker", „villámcsapás" kifejezésekkel. 11 Századok
