Századok – 1960
Tanulmányok - Szamuely Tibor: A német fasiszta hadsereg katonai doktrinájának és vezetésének néhány kérdése a második világháború első szakaszában 150
A NÉMET FASISZTA HADSEREG KATONAI DOKTRÍNÁJÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE 159 Ha én háborút indítok, Párizs szívében fognak egyszerre csak megjelenni csapataim. Francia egyenruha lesz rajtuk. Fényes nappal vonulnak fel az utcákon, ahol senkinek sem fog eszébe sem jutni, hogy feltartóztassa őket. Mindent végiggondoltam a legkisebb részletekig. A nagy vezérkar szókhelye ellen vonulnak, elfoglalják a minisztériumokat, a parlamentet. Pár pillanat alatt lecsavarjuk Franciaország, Lengyelország, Ausztria, Csehszlovákia vezetőit. A hadseregnek levágjuk a fejét, a nagyvezérkart, a kormányzó elemeket szétfújjuk s mindent elborít a káosz. Igen ám, de akkorra én már régen érintkezésben leszek azokkal az emberekkel, akik megalakítják az új kormányt az én szájamíze szerint. Ilyen embereket mindenütt találunk. Hadseregekre van szükségünk, nemcsak nagyértékű szakképzett alakulatokra, hanem tömeg hadseregekre is. De nem úgy fogjuk harcba dobni őket, mint 1914-ben. Ami a tüzérségi előkészítés volt akkor, a lövészárokharcok idejében, a gyalogsági támadás számára, az a jövőben az ellenfél pszichológiai szétmállasztása lesz a felforgató propaganda útján, mégpedig a tulajdonképpeni hadigépezet megindítása előtt. Mellőzhetetlen, hogy az ellenséges nemzetet demoralizáljuk, késszé gyúrjuk a meghódolásra, lelkileg tétlenségre kényszerítsük, még mielőtt fegyverhez nyúlnánk. Ki tudjuk-e csikarni az ellenfél lelki vereségét még a háború előtt? Ez érdekel engem . . . Mindenütt, az ellenséges ország szívében lesznek segítő cinkosaink, tudjuk a módját, hogyan kell ilyen emberekre szert tenni. A megrendített érzésvilág, a lelki meghasonlás, a megingás, a pánik, ezek lesznek a mi fegyvereink . . . Nem kezdek háborúba addig, amíg meg nem szerzem a feltótlen bizonyosságot, hogy lelkileg meggyöngített ellenfelemet ledönti lábáról az első lökés. Amikor az ellenség lelkileg szétmállott otthon, amikor a felfordulás szakadékának szólére került, amikor pillanatról pillanatra várható a társadalmi zűrzavar kirobbanása, akkor következett el a nagy pillanat s egyetlen horogütéssel meg lehet semmisíteni. Tömeges légitámadások, váratlan rajtaütések, vérengző rémtettek, szabotázs, az ország szívében elkövetett merényletek, a vezető férfiak legyilkolása, mindent szétzúzó rohamok egyidejű pörölyütései az ellenséges védővonal minden egyes gyönge pontján, tekintet nélkül tartalékra és veszteségre — ez lesz az eljövendő háború. Nem fogok visszariadni semmitől. Nincs az a nemzetközi jog, nincs az a szerződés, ami visszariasszon attól, hogy megragadjam a bármikor kínálkozó alkalmat. A mostani háború szörnyűségesen véres és kegyetlen lesz."1 8 Ilyennek látta Hitler hatalomvágytól vérbeborult szeme a második világháborút, és a nyugati államok politikája lehetővé is tette számára ezeknek az elveknek a megvalósítását a háború első időszakában, bármennyire is hitetlenül fogadták azokat a leleplezéseket, amelyeket Rauschning a háború kitörése előtt néhány hónappal megjelent könyvében tett. Hitler fenti szándékai nem egy „őrült" fantazmagóriái voltak, hanem Európa lángbaborításának és leigázásának konkrét tervei.1 9 18 Rauschning : i. m. 14—24. 1. 19 A második világháború eseményei, de különösen a háború után nyilvánosságra került dokumentumok, így elsősorban a nürnbergi per anyagai alátámasztották Rauschning „szenzációs" leleplezéseit és bebizonyították szavahihetőségét. Számos hitleri titkos beszéd, utasítás, parancs valóban majdnem azonos azokkal a kijelentésekkel, amelyeket Rauschning közöl. Ilyen volt például Hitlernek már idézett, 1939. aug 22-i beszédében adott tanácsa, amellyel Lengyelország leigázására készülő tábornokait búcsúztatta: „Legyenek kemények, legyenek irgalmatlanok. Cselekedjenek gyorsabban és brutálisab-
