Századok – 1960

Tanulmányok - Szamuely Tibor: A német fasiszta hadsereg katonai doktrinájának és vezetésének néhány kérdése a második világháború első szakaszában 150

A NÉMET FASISZTA HADSEREG KATONAI DOKTRÍNÁJÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE 157 A totális háború egyik fő célkitűzése az ellenség demoralizálása, belülről való felforgatása és felrobbantása, ellenállási képességének aláaknázása és a győzelem biztosítása, mégpedig — és ez áll a hitleri koncepció középpontjában — még a hadműveletek megindítása előtt. Ezért a totális háborús módszerek arzenáljában egészen különös, addig soha nem látott fontos szerepet kapott az „ötödik hadoszlop",1 6 Hitler ügynöksége az ellenséges országokon belül, amely hosszabb időn keresztül tervszerűen bénítja az ország ellenálló képességét, harci akaratát, kémkedést ós propagandát folytat és a döntő pillanatban meg­nyitja a frontot, elősegíti a német hadsereg előnyomulását és nyíltan elárulja népét. Hitlerek nagy gondot fordítottak az ötödik hadoszlop szervezésére min­den európai és számos nem európai országban. Az egyetlen ország, ahol ez a tevékenység teljesen eredménytelen maradt, a Szovjetunió volt, ahol a szocia­lista társadalom felépítésével megszűntek létezni azok az osztályellentétek és nemzeti'viszályok, amelyek az ötödik hadoszlop talaját alkották. Másutt min­denhol ez sikerrel járt ós nem kis mértékben befolyásolta a hadműveletek kime­netelét. Az ötödik hadoszlopok különböző formái különböző módszerekkel jöttek létre. A legkézenfekvőbb volt az egyes országokban lakó német kisebbségek, Volksdeutschok megszervezése soviniszta érzéseik felkeltésével, zsarolással, a megszállás utáni pozíciók és privilégiumok ígérgetésével. Különös szerepet játszott ez a módszer természetesen elsősorban a kelet-európai országokban — Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Romániában, Jugoszlá­viában, de másutt is, így még az amerikai világrészen is : az Egyesült Álla­mokban, ahol nagy befolyással rendelkezett a „Német—Amerikai Szövetség", Braziliában, Argentínában és Uruguayban. Ezt az egész munkát a náci párt­apparátus külön osztálya irányította Bohle gauleiter vezetésével. Sokkal nagyobb jelentőségre tett szert azonban a nem német ötödik had­oszlopok szervezése, különösen az áldozatnak kiszemelt országok uralkodó körein belül. Ennek is különböző formáit látjuk: egyes országokban igyekez­tek az egész uralkodó réteget megnyerni, módszeresen lefegyverezni a német veszéllyel szemben, elaltatni éberségét Németországgal kapcsolatban azzal, hogy a Szovjetunió ellen uszították, harci képességüket csupán egy szovjet­ellenes háború irányába terelték. Ez történt a határtalanul szovjetellenes len­gyelországi Pilsudski — Beck — Rydz-Smigly-féle uralkodó klikkel, amelyet a németek öt éven keresztül uszítottak nagy keleti szomszédjuk ellen, a „bolse­vizmus elleni nagy harcban" Németország hű szövetségeseként magasztalták, olyannyira, hogy mire bekövetkezett az elkerülhetetlen német támadás, Len­gyelország már többé nem volt — mint az angolok nevezik „fit to win" —• méltó a győzelemre. Az ötödik hadoszlop szervezésének másik forrása azoknak a nemzeti ellentéteknek szítása, amelyek egyes többnemzetiségű országokban az uralkodó nemzet burzsoáziájának soviniszta politikája következtében keletkeztek. így a németeknek sikerült felhasználniok — legtöbb esetben az érdekelt népek saját akarata és érdekei ellenére — Csehszlovákiában a cseh—szlovák, Jugoszláviában 16 Az „ötödik hadoszlop" elnevezés onnan származik, hogy 1936. okt. 2-án, a spanyol polgárháború idején Mola tábornok, a spanyol fasiszta lázadók egyik vezére, kijelentette a rádióban: a fasiszta sereg négy irányból, négy hadoszlopban támad Madrid ellen, de a döntő offenzívát majd az ötödik hadoszlop indítja meg, amely már magában a városban létezik (Ld: Louis de Jong : The German Fifth Column in the Second World War. London. 1956 3. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom