Századok – 1960
Tanulmányok - Szamuely Tibor: A német fasiszta hadsereg katonai doktrinájának és vezetésének néhány kérdése a második világháború első szakaszában 150
156 SZAMUELY TÍBOR módszerek, mint a „totális diplomácia", amely nem kis mértékben hozzájárult Németország rendkívül előnyös hadi helyzetének megteremtéséhez a háború kitörésekor; a terror — mind az egyes politikai személyiségek ellen elkövetett merényletek (Dollfuss, Sándor király, Barthou stb.), mind egyes nemzetek vagy népcsoportok tervszerű fizikai kiirtása; a gazdasági nyomás különböző formái; a „pszichológiai háború", amint ezt ma az amerikai hadseregben nevezik. Ez utóbbinak legfontosabb fegyvere —1 már Ludendorff fejtegetései szerint is — a „totális propaganda" volt, amelynek elméleti és gyakorlati kidolgozására Hitler és Göbbels rengeteg figyelmet szentelt és amelyben, az igazat megvallva, jelentős sikereket is értek el. Hitler már a Mein Kampf ban lefektette a náci propaganda alapelveit. Ezekből világosan láthatjuk a náci vezér mélységes megvetését, gyűlöletét a néptömegek iránt: „A tömeg felvevőképessége nagyon korlátolt, értelme kicsiny és éppen ezért nagyon feledékeny. Ezekből a tényekből kifolyólag tehát minden hathatós propaganda csak néhány pontra kell hogy szorítkozzék, ezt a néhány pontot és néhány tételt addig kell vezérszavakban ismételni, míg az utolsó is megérti ebből a szóból azt, amit akarunk . . . Minél nagyobb a hazugság, annál könnyebb azt az emberekkel elhitetni, mert a nép széles rétegei szívük mélyén inkább csak romlottak, semmint szándékosan és tudatosan rosszak és így kezdetleges gondolkodásmódjuk mellett könnyebben esnek áldozatul a nagy gazságoknak, mint a kicsinyeknek, mert hiszen néha ők maguk is szoktak úgy gondolkozni, viszont nagy hazugságokra nem képesek. Ily valótlanság eszükbe sem jut és éppen ezért a való tényeknek ily nemtelen elferdítését, az ilyenszerű szemtelenséget másokról sem tételezik fel, sőt ha efelől felvilágosítanák őket, még akkor is sokáig kételkednének és ingadoznának és egyik-másik indokról azt hinnék, hogy való. Ennek a következménye, hogy még a legpimaszabb rágalomból is átmegy végtére valami a köztudatba."13 Ehhez az idézethez nem kell kommentár. Nem szabad lebecsülni a „totális" propaganda szerepét a hitleri hadi gépezetben: feladata volt a háborús kalandok gondos „ideológiai" előkészítése, sajtó és rádióhadjáratok szervezése a hazai és nemzetközi közvélemény félrevezetése céljából, annak a látszatnak fenntartása, hogy Németországot megtámadták és csupán védekezik. Nem válogatott az eszközökben: Ausztria, Csehszlovákia ós Lengyelország megtámadása előtt unalmas egyhangúsággal kiáltozott a helybeli német lakosság vagy a nemzeti szocialista mozgalom tagjai elleni „atrocitásokról", nemzetközi incidensekké fújta fel az SS által szervezett provokációkat, melyek közül talán a leghírhedtebb a gleiwitzi rádió lengyel egyenruhába öltöztetett rabokkal történt megtámadtatása 1939 augusztusában.1 4 Hitler végtelenül alattomos módszerét talán a legnagyobb őszinteséggel éppen egy héttel a háború kirobbanása előtt, 1939. augusztus 22-én a haderők legfelsőbb vezetői előtt tartott előadásában fejtette ki: „Én előteremtem a háború kitörésének propagandisztikus ürügyét — és nem kell törődni azzal, hogy az elhihető-e vagy sem. Győzelmünk után senki sem fogja megkérdezni tőlünk, hogy igazat mondtunk-e vagy sem. A háború megindításában és lefolytatásában nem az igazság számít, hanem a győzelem ... Az igazság az erősebbé."1 5 13 Hitler Adolf : Harcom (Mein Kampf). Bpest. 1941. 145., 185. 1. 14 Walter Schellenberg: The Schellenberg memoirs. London, 1956, 69 — 70. 1. 15 ND 1014—PS. NCA HI/665.
