Századok – 1960
Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése (II. rész) 125
138 HORVÁTH PÁL zelni. Az újra felelevenített régi tanítás ismét a kora-középkori források elemzéséhez folyamodott és háttérbe szorította a paraszti történet későbbi adatait. Másrészt éppen a tulajdon fejlődésének kérdésében, különösen A. Dopsch, igyekezett a figyelmet elterelni a római tulajdonviszonyok továbbélése felé.287 Ez a kutatás a régi ,,szakadékelmélet"-tel szemben, mely a római nagyság és az újkor között csak sötét középkort látott, bizonyos részigazságot tartalmazott. Ennek segítségével azonban egész elméleti rendszert igyekezett felépíteni, szemben a régi germán „Genossenschaftstheorie"-val. W. Flach, W. Wittich, A. Dannenbauer, F. Steinbach, К. Wührer, Fr. Lütge, R. Hildebrand, H. Schotte és mások szembenálló tanításai a régi uralkodó nézetekkel, természetesen nem jelentettek új irányzatot, hanem a polgári történetkutatás meghasonlását mutatták. Tanításaik erőtleneknek bizonyultak a korábban megalapozott tanítások lerombolására és a régi Mark-közösségről szóló tanítást L. Brentano, G. Below, R. Hübner, J. В. Brissaud, Warrentrapp, H. Wopfner, H.Stäbler, R. Kötzschke, K. llaff, Fr. Keutgen, Schwerin, K. S. Bader, J. Braude, H. H. Ehlert és mások munkáiban élt tovább. A germanista R. Schröder jogtörténetében pedig nagyrészt érintetlenül megmaradt a régi megalapozott tanítás a germán Mark-közösségi szervezetről, sőt részletes kifejtést és továbbfejlesztést nyert. A germánok korai társadalmában R. Schröder semmiféle magántulajdont (Privateigentum) nem látott és az egyesekkel szemben a közösség használati jogát ismerte el a földre.288 A Karoling-kor egész fejlődésében pedig a fejlődő földesuraság és a vicinik szomszédjogú közössége között hossz küzdelmet feltételezett. Bebizonyította, hogy a földesuraság előrehaladott fejlődése mellett is a földek a régi elegyes rendben (im Gemengelage) találhatók,289 és az erdők, mezők közösségi használata egyáltalán nem hiányzik. C. Schwerin jóval később kifejtett nézeteit sem tudta lényegesen befolyásolni a közösségi viszonyokat egyoldalúan tagadó felfogás. Az „Allmend" felett kialakult Markközösségi jogok, ha korlátozott mértékben is, szerinte a középkorban is megtalálhatók. A földesuraság és a Mark-közösség kapcsolatát C. Schwerin is úgy szemlélte, mint amelyben a közösségi autonómia a földközösség maradványaival egyidejűleg semmisült meg a földesuraság nyomása alatt.290 A szembenálló tanítás igen érzékenyen reagált különösen a földközösség elismerésére. A föld közösségi birtoklását a germánoknál egyszerűen kizártnak és lehetetlennek tekintették. így R. Hildebrand teljes tagadásától bár A. Dopsch is kénytelen volt elhatárolni magát,291 de igyekezett a földközösség létezését mindenképp elhomályosítani. Ebben a törekvésben szükségesnek 287 А. И. Данилов : Критике допшинской концепции раннесредневековой вотчины. Средние Века. IX. Изд. Акад. Наук. Москва. 1957. 12. 1. Vö.: U. Stutz: Alfons Dopsch und die deutsche Rechtsgeschichte. Z. R. G. Germ. Abt. 1926. 332.1., Vö.: A. Dopsch: Grundlagen der europäischen Kulturentwicklung. I. Teil. Wien. 1923 — 24. 211 — 212, 216., 235 — 236, 338 — 340, 356., II. Teil 202—203. 1. stb. 288 JR. Schröder : Lehrbuch der deutschen Rechtsgeschichte. 5. Aufl. Leipzig. 1907. 54. 1. 289 Uo. 221 — 222. 1. 290 (7 Fr. Schwerin: Grundzüge der deutschen Rechtsgeschichte. Zweite Aufl. Berlin. 1941. 121 —122., 252—253. 1. A korai germán viszonyok megítélésében pedig a legújabb kutatók sem vetették el a „hagyományos jogi tanítást". Vö.: K. S. Bader: Zu einem neuen Lehrbuch der deutschen Rechtsgeschichte. Zeitschrift für schweizerisches Recht. Neue Folge Band 1957. Heft 1. Basel. 57. 1. 291 A. Dopsch : Die Markgenossenschaft der Karolingerzeit. Verfassungs- und Wirtschaftsgesch. .. . 267—258. 1.
