Századok – 1960
Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése (II. rész) 125
A KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 139 tartotta részben Fus tel de Coulanges tanításait és a „földesúri teóriá"-t292 is tagadni és a kisparaszti gazdaságok fennmaradásának történeti bizonyítására apellálni.*9 3 Ennek ellenére a régi Mark-közösségről szóló tanítás tagadása nemcsak egyoldalú maradt, de a legszélsőségesebb és tarthatatlan nézetek találkozásává lett. Ezt mutatja szemléltetően az is, hogy A. Dopsch más vonatkozásban Geffcken nézeteihez csatlakozott,29 4 aki a sokat vitatott „super alteram migrans"295 alapján egyáltalán nem akart közösségi viszonyokat feltételezni. A régi tanítás tagadói feladatuknak tekintették, hogy a korai germán társadalom agrárkommunizmusára vonatkozó feltevéseket minden reális talajuktól megfosszák. Ennek érdekében igyekeztek a római elem fennmaradását kimutatni. A. Dopsch ebben a vonatkozásban gyakori, kísérletet tett,29 6 amivel nagyrészt történetszemlélete egyoldalúságát fokozta. A föld feletti tulajdon kialakulását a római tulajdonviszonyok fejlődéséhez kapcsolta. Szerinte a földesuraság a korai germán időkben kimutatható, a római település és Grundherrschaft ugyanott létezett,297 melyből az agrárkommunizmus elsődlegességének tagadása nyilvánvalóan következett. A. Dopsch még a VIII—IX. század okleveleiben is római földesurak létezését igyekezett bizonyítani. Ez részben a heves ellenállást kiváltó földesúri teória helyreállítását jelentette. Már korábban is tagadták a földesuraság ősi létezését, sőt bizonyítást nyert, hogy a középkori nagybirtok kezdetben egyáltalán nem jelentett összefüggő birtoktestet.298 A Karoling-korszak germán társadalma, bár a források hiányosak voltak, mégis kétségtelen bizonyítékokat szolgáltatott némely vonatkozásokban a földközössóg létezésére. A. Dopsch és iskolája most mindent megtett, hogy ezeket a forrásokat ellenkező megvilágításba helyezze. Számos idevágó forrásban („bei Schenkungen, Tauschhandlungen, Kaufund Verkauf . . .") a magánbirtok mellett jelentkező erdő, mező és puszta földekre —- római kifejezéssel — „iunctis vei subiunctis" fogalmat használták. Ebből A. Dopsch arra következtetett, hogy az erdő- és mezőhasználat korai germán formája a római közlegelővel (compascua) parallel.299 Ennek az összehasonlításnak elfogadható bizonyításával azonban adós maradt, hasonlóan a másutt alkalmazott római helynévkutatás felhasználásával legkevésbé sem foszthatta meg a germánság társadalmát önálló fejlődéstörvényeitől. Sem a marxista történetírás, sem mértéktartó polgári történetszemlélet nem zárkózott el mereven a római társadalomnak a germán társadalomra gyakorolt hatásától, és esetenként római intéz-292 A földesúri teória kifejtett nézeteit Id.: G. Fr. Knapp: Grundherischaft and Rittergut. Leipzig, 1897; О. J. Fuchs: Der Untergang des Bauernstandes und das Aufkommen der Gutsherrschaften. 1888. W. Wittich: Dio Grundherrschaft in Nordwestdeutschland. 1896. 293 A. Dopsch : Verfassungs- und Wirtsehaftsgesch... 262. 1. 29 *Uo. 267.1. Uö.: Grundlagen... I. 233., 366. 1. 295 Urkunden zur deutschen Agrargeschichte von Hermarm Wopfner. Stuttgart. 1928. 9. 1. Lex Salica. 296 A. Dopsch: Beiträge zur Sozialg. ... 267., 258., 263. 1. Uö.: Die ältere Wirtschafts- und Sozialgesch. .. . 22., 36., 50—52., 117. 1. Ld.: korábbi utalást a „Grundlagen.. ."-re (287). 297 A. Dopsch: Die ältere Wirtschafts- und Sozialgesch. ... 29. 1. A földesuraság elsődlegességét fejti ki később. Uö.: Die freien Marken in Deutsehland, ein Beitrag zur Agrar- und Sozialgeschichte des Mittelalters. Baden, Wien. 1933. 298 „. . - aus Streubesitz" tevődött össze. Ld.: G. v. Below: Der deutsche Staat des Mittelalt. . . 114—116. 1. 299 A. Dopsch: Die ältere. .. 50.1. Uö. : Grundlagen... I. 346., 355—356., 365. 1. stb.
