Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 951

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT HÍREI Központi rendezvények A Magyar Történelmi Társulat 1959. augusztus í 7-én Országos Helytörténeti Konferenciát tartott Egerben, melynek rendezésében közreműködött a Művelődésügyi Minisztérium középfokú oktatási főosztálya, a Heves megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya, valamint a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottsága. A konferencián az egész ország területéről mintegy 120 történetkutató és tanár vitatta meg helytörténetírásunk helyzetét és feladatait. A helytörténeti tanácskozás összehívását az a körülmény tette szükségessé, hogy mind történettudományunkban, mind történelemtanításunkban növekszik a helytörténeti kutatások, a helytörténetírás, illetve a helyi ismeretek tanításának a jelentősége. Pap Sándornénak, a Heves megyei Tanács V. B. elnökhelyettesének üdvözlő szavai után Székely Oyörgy egyetemi tanár, a Társulat főtitkára tartotta meg a konferencia bevezető referátumát. Elöljáróban rámutatott a Társulatnak a helytörténetírás művelése terén korábban elért eredményeire, valamint hiányosságaira, s — az 1954. óv végén tartott társulati helytörténeti vitaülés egyes negatív tapasztalataira utalva — nyomatékosan hangsúlyozta : a helytörténetírás nem alkothat valamiféle frontot marxista történettudományunkkal szemben. Ellenkezőleg, a helytörténeti kutatások fontos rendeltetése, hogy segítsék és erősítsék az új, marxista történettudományt, A helytörténeti kutatások fellendítésére annál is inkább szükség van — hangoztatta —-, mert a kutatási eredmények gyakorlati felhasználásának, ti. a helyi ismeretek tanításának egyre növekszik a jelentősége a szocialista hazafiságra való nevelésben. A továbbiakban Székely György feltette a kérdést : indokolt-e vajon a derűlátás marxista helytörténetírásunk jövőjét illetőleg ? A kérdésre adott pozitív válasz során sorra vette azokat a tényezőket, amelyek a további munka során kedvező feltételeket biztosítanak a kutatások fellendítéséhez. A Magyar Tudományos Akadémia — hangoztatta — egyenesen elvárja a Társulattól a helytörténetírás ügyének fellendítését és ehhez megad minden szükséges támogatást. Emellett a Társulat sok más vonatkozásban is élvezi társadalmi és állami szervek segítségét. így nagy megértésre talál a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál, a Művelődésügyi Minisztériumnál és más szerveknél. A különböző intézményekkel és szervekkel való együttműködés a helytörténetírás intenzív művelésének számos új lehetőségét veti fel. Mód van például olyan helytörténeti munkák készít -tetésére ós kiadására, amelyek egy-egy tájegység (homok-, szőlő-, bányavidék stb.) életét örökítik meg. Lehetőség nyílik helytörténeti kiállítások rendezésére és Budapesten való bemutatására is. Mindez jelentős és szép feladatokat ró a Társulat vidéki csoportjaira. Keresni kell emellett — hangoztatta az előadó — a helytörténetkutatás fellendítésének más eszközeit is. Felvetette, hogy az egyetemek és főiskolák történettudományi karain, illetve tanszékein szakkollégiumok és szakszemináriumok foglalkozzanak a helytörténetírás speciális elvi, tartalmi és módszertani kérdéseivel. A tanszékek kapcsolatban maradhatnának végzett hallgatóikkal, időnként összehívhatnák őket, irányíthatnák további kutatásaikat, s ezzel is tervszerűbbé tehetnék a helytörténeti kutatásokat. Székely György ezután az elmúlt évek helytörténeti irodalmának azokat a maradandó értékeit vette sorra, amelyek biztos alapot nyújtanak a további fejlődéshez. Elismerőleg nyilatkozott a Fővárosi Tanács megértő támogatásával működő budapesti várostörténeti bizottságról, amely megújította a „Tanulmányok Budapest múltjából" és a „Budapest régiségei" című sorozatokat és megkezdte az oklevéltári munkálatokat, Megemlékezett vidéki folyóirataink (pl. a Soproni Szemle) fellendülő helytörténeti munkájáról és olyan kiadványokról, mint a vidéki városok műemléki topográfiái, a pécsi Janus Pannonius Múzeum évkönyv-sorozata, a székesfehérvári múzeum kiadványai, a sárvári Tinódiemlékkötet stb.