Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Zsigmond László: Az Osztrák-Magyar Monarchia széttörése és a nemzetközi erőviszonyok 70
AZ OSZT R Α Κ—MAGYAR MONARCHIA SZÉTTÖRÉSE 91 államok megteremtésének a lehetősége és 1917 Októbere között fennállott. A hivatalos szociáldemokráciának a nemzeti kérdésben elfoglalt álláspontja és gyakorlata csak erősíthette az elnyomott népekben a helytelen és káros illúziókat a nemzeti-függetlenségi mozgalmak élén álló * nacionalista csoportok és személyiségek, valamint Franciaország és Anglia, de főleg az Egyesült Államok szerepével kapcsolatosan. Az imperialista nagyhatalmaknak, elsősorban az Egyesült Államoknak a tekintélyét csak növelhette az a versenyfutás, amely 1918 októberében indult meg kegyeik elnyeréséért. Október 11-én került sor Andrássy Gyula svájci kiküldetésére.14 8 Andrássy találkozni szeretett volna az angol és francia követtel, de elég nagyfokú tartózkodásra talált felelősebb személyiségek részéről, és csak a francia követség nem hivatalos megbízottjával nyílott alkalma összejönnie.14 9 Svájcban érte a hír az uralkodó október 16-i manifesztumáról,15 0 ' amely a Monarchiát szövetségi államnak nyilvánította és Magyarországról szólva — bizonyos fenntartásokkal — a következőket tartalmazta : ,, . . . új alakulás, amely a magyar szent Korona országainak integritását semmi tekintetben sem érinti". Andrássy végzetes jelentőséget tulajdonított a manifesztumnak, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy meghozatala nem a kezdetét, hanem inkább a végét jelezte egy folyamatnak. Az uralkodó kiáltványa már nem tehetett eleget a neki szánt feladatnak : nem elégíthette ki az elnyomott népeket, nem tudta leszerelni nemzeti-függetlenségi követeléseiket.15 1 Időközben elkészült a Monarchia jegyzékére készített amerikai válasz, melyet október 19-én nyújtott át Lansing a washingtoni svéd követnek, azzal a kéréssel, hogy továbbítsa a Monarchia külügyminisztériuma számára. Az amerikai válaszjegyzék, amely kifejtette, hogy az időközben beállt fejleményekre való tekintettel az Egyesült Államok túlhaladottnak ff-kinti a 14 pontnak a Monarchiára vonatkozó megállapításait és ezért az azok alapján való tárgyalás vagy megegyezés időszerűtlenné vált,152 nagy megdöbbenést és pánikot okozott Bécsben és Budapesten egyaránt. A koronatanácson,153 mely október 22-én ült össze, egyetlen napirendi pont szerepelt : állásfoglalás az október 18-i amerikái jegyzékkel kapcsolatban. Bevezető szavaiban az uralkodó utalt arra, hogy az október 16-i manifesztum — véleménye szerint — megteremtette az alapot a Wilsonnal való tárgyalások vitelére. Felhívta a figyelmet a helyzet súlyosságára és az abból adódó nagy felelősségre. Az amerikai válasz elemzését egyébként átengedte külügyminiszterének, gróf Buriánnak, aki az uralkodó szavaihoz kapcsolódva hangsúlyozta, hogy igen nagy körültekintéssel kell cselekedni és mindenesetre halogató taktikához kell folyamodni. Wilson válasza — mondotta Burián — megítélése szerint lehetőséget nyújt a Monarchia diplomáciája számára, még hozzá nem azzal, amit kimond, hanem amiről hallgat. Különösen a válaszjegyzék utolsó bekezdését vélték a Monarchia külügyminisztere és szavaihoz kapcsolódva mindenekelőtt báró Spitzmüller pénzügyminiszter igen előnyösnek a további alkudozások szempontjából. 148 Andrássy: i. m. 277. 1. »« F. R. 1918. Suppl. 1. II. k. 369. 1. i 160 Népszava. 1918. okt, 18. 151 Temperley: i. m. IV. k. 102. 1. "2F. R. 1918. Suppl. 1. I. k. 368. 1. 153 O. L. Filmtár. Közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek. (G. M. K. P. Z. 553.).
