Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Bethlen-kormány külpolitikája (1924–1926) 844

Λ BETHLEN-KORMÁNY KÜLPOLITIKÁJA (1924—1926) 849 kettős oka van. A vezető iparágak közül a gépipar küzdött legjobban a piae elégtelenségével és ugyanakkor a gépipar számított leginkább a szovjet léi vásárlási készségével. A GYOSZ emlékiratában javasolt magyar—orosz vegyes társaságban a magyar léi részéről a lenti okból a vezető szerep a gépgyárak képviselőié lett volna. A javasolt vegyes társaság létrehozására csak az esetben gondolhattak, ha a magyar kormány a Szovjetuniót elismerte, vele a diplomáciai kapcsolatot felvette és a két ország kereskedelmi szerződést is kötött egymással. Bizonyos érintkezés a szovjet kormány és a horthysta magyar kormány között már korábban is volt. A szovjet kormány 1920 nyarán hatékonyan tudót közbelépni a magyarországi fehérterror ellen. A szovjet kormány táviratilat értesítette a Teleki-kormányt arról, hogy az Oroszországban tartózkodó és g magyar uralkodó osztályok családjaihoz tartozó katonatisztek közül meghaa tározott személyeket túszokká nyilvánít, akik életükkel felelnek, ha a magyarkormány az akkori népbiztos-per bármelyik vádlottját kivégeztetné. A szovjet kormány közbelépésének eredményekónt 1921-ben létrejött a fogolycsere egyezmény.2 A két ország közötti viszony normalizálásáról 1922-ben kezdődtek eszmecsere jellegű megbeszélések. A gónuai konferencián — 1922 április—május havában — Csicserin szovjet külügyminiszter ós Bánffy gróf magyar külügyminiszter között voltak bizonyos megbeszélések erről. Megállapodtak abban, hogy a magyar kormány képviselője a további esetleges eszmecserét Kresztinszkij berlini szovjet követ útján folytathatja. Kánya magyar külügyminiszterhelyettes 1924. június 12-i levelében értesíti erről a megállapodásról Maszirevich bécsi magyar követet miheztartás végett. Tudatja vele, hogy „ugyanez a megállapodás ismételt megerősítést nyert egy köztem és Csicserin, valamint Kresztinszki között 2 évvel azelőtt Berlinben folytatott megbeszélésen".a A Külügyminisztérium ekkor még megtette az első konkrét lépéseket a tárgyalások megindítására. Május 22-én Daruváry külügyminiszter egy miniszterközi értekezletet hívott össze ebben az ügyben. A lő gondjuk ekkor az, hogy a Szovjetunió elismerése a kommunista propagandát segíti, s a kommunistaellenes uszítás erkölcsi és politikai tekintélyét a középosztályok körében megrendíti. Az uralkodó osztályok belpolitikai életének egyik jellemzője, hogy különböző pártjaik versenyeztek egymással a kommunistaellenességben és a szovjetellenes uszításban. Most a várható gazdasági előnyökért — a GYOSZ sürgetésére — „elvi áldozatot" kell hozniok a haza horthysta oltárán. Es erre az „áldozathozatalra" — melyből különben még a horthysta Magyarországnak is csak gazdasági és külpolitikai haszna lehetett — az ellenforradalmi parlamentnek és Horthy kormányzónak kellett áment mondania. Külpolitikai nehézségekkel a tárgyalások megindulása idején és az egyezmények tényleges tető alá hozásakor nem kellett számolniok. Amint a miniszterközi értekezlet jegyzőkönyve mutatja, ilyen aggály a minisztereket nem is foglalkoztatta.4 A magyar kormány képviselői a Szovjetunió jogi elismerését egyrészt messzemenő kereskedelmi kedvezmények biztosításához próbálták kötni, másrészt pedig a Budapesten felállítandó szovjet követséggel szemben olyan 2 Az erre vonatkozó iratokat lásd : Az ellenforradalom hatalomra kerülése és rémuralma Magvarorszáaon o. kötet 209—212. sz. iratait. 3 O. L. Küm. res. pol. 1924—24—405. 1 Ο. L. Küm. res. pol. 1924—24—405 (218).