Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
A. KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 843 Láthatóan ennek az irodalmi polémiának a központi kérdése ismét a földesuraság keletkezése és a falusi földközösség megítélése volt, A pozitivista polgári történetkutatás, bár a XX. században sem mondott le a földközösség történetére vonatkozó korábban megalapozott tanításairól — ami feltétlen pozitívuma —, már a századforduló történetietlen tanításait sem volt képes visszautasítani és megvédeni a XIX. század tudományos örökségét.- A földközösség történetével összefüggő alapvető tanítások tagadásában előszeretettel fordultak ismét, szinte kizárólag a korai germán források elemzéséhez s mind ritkábban jelentkezett a későbbi kor közösségi maradványainak részletes feltárása. Nem volt azonban új jelenség a történetkutatásnak ez a fordulata. Marx jóval korábban írta az ehhez fűzött megjegyzését: „Az emberi történelemmel úgy vagyunk, mint a paleontológiával. Még a legjelentékenyebb elmék sem látnak meg elvből, az ítélőképesség valamilyen vakságából folyóan olyan dolgokat, amelyek az orruk előtt vannak."213 Fustel de Coulanges és Seebohmnak a germán „Mark-elmélet" elleni támadása után hamarosan feléledt a „villa-elmélet", melynek alapján a germán faluközösséget a római villa folytatásának tekintették.21 4 A germanisták „Mark-elmélet"-ével szembekerült ,,villa-elmólet"-ről azonban hamarosan kiderült, hogy romanizáló tendenciákat takart. Sok tanulmányt és észt fordítottak erre — mondja Pollock—, de a kísérlet hiábavalónak bizonyult. Ettől függetlenül a történettudomány a germán „Mark-elmélet"-hez kapcsolódott, így Elton, Ivenelm, Digby, az orosz kutatók közül P. Vinogradov és M. Kovalevszkij. P. Vinogradov a földközösség történeti kutatásának tisztázásában rendkívül jelentős eredményeket ért el az angol viszonyokat illetően is. A paraszti telekbirtok tényleges viszonyai felé fordította a figyelmet és a falusi birtoklás közösségi vonatkozásait tárta fel.216 G. L. Gomme pedig gazdag külföldi analógiára támaszkodva behatóan elemezte a középkori angol földközösségi viszonyokat is. G. L. Gomme gazdaságtörténeti szempontból lényeges leírását adta a közösségi földek használatának (osztott és osztatlan közösségi földek), kimutatta a dülőrendszer és a falusi „füst" földközösségi vonatkozásait.216 Szerinte a földközösség a VI. századig visszamenőleg kimutatható forrásszerűleg és a talált viszonyok indokolt analógiára adnak módot Svájc, India, Németország, Hollandia faluközösségi viszonyait illetően. Fr. Pollock is a földközösség létezését fogadta el az angol történelemben, és szembeszállt azokkal az elméletekkel, amelyek a forrásokban jelentkező közösségi jogokat mint a kegyes földesurak engedményeit tekintették. Szemben a polgári jogelmélettel, amely a magán tulajdon keletkezését helyezte előtérbe, Fr. Pollock megfordította a sorrendet. A „közösségi haszonélvezeti jogokat" korábbiaknak tekintette, mint a földesúri jogokat, mely jogok a „faluközösség tagjait már akkor megillették, amikor még földesuraságról és földesúrról nem is hallottak".217 A copyholderekbenpedifí a hajdan szabad faluközösség tagjait látta, és a földközösség maradványait egészen a XIX. századig kimutathatónak tekintette.* HORVÁTH PÁL 213 Marx Engelshez. 1868. Vál. Lev. 233. 1. 214 Fr. Pollock: Az angol földbirtokjog. 179. 1. 215 P. Vinogradov: The Growth of the Manor. London. 1905. 84., 141., 151—152. 1. 216 G. L. Gomme: The Village-Communitv. London. 1890. 85., 130., 167 — 170., 184.. 275 — 276. 1. Fr. Pollock: i. m. 11., 39., 41., 46., 177. 1. * A tanulmány II. része a Századok következő számában fog megjelenni.
