Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802

842 HORVÁTH PÁ I. polgári magántulajdon apologetikájának megjelenését jelentették.20 7 Ennek érdekében a középkori Európa minden lényeges intézményét, így a nagybirtok uralmát és a néptömegek alávetett helyzetét a római társadalom fejlődésével hozta összefüggésbe. Ezzel a földesuraság, a magántulajdon elsőbbsége, annál is inkább sikeresnek tűnt, mivel a középkori földtulajdonnal összefüggésbe hozott római tulajdonjog időbeli elsődlegessége a modern polgári magántulaj­don igazolásául is szolgált. Magyar fordításban is megjelent ,,La Cité antique" c. munkája is minden eszközt felhasznált arra, hogy az ősi tula jdonközösség léte­zését tagadja az ókori görög—római társadalom fejlődésében. Fustel de Coulanges, aki a korai germán társadalom vizsgálatában éppen a források hiányossága következtében teljesen abszurdnak tekintette a földközösségre való következ­tetést,208 az ókori társadalomra vonatkoztatva minden különösebb bizonyítás nélkül kijelentette, hogy nem találunk korszakot, amelyben a föld közös lett volna.20 9 A társadalmi egyenlőtlenség tényleges eredete Fustel de Coulanges mun­kája nyomán szinte teljesen eltűnt és jelentéktelenné vált, sőt szerinte maguk az intézmények is homályosak és „megmagyarázhatatlanok", ha nem a népek hitéletével összefüggésben vizsgáljuk. Ha a „Marksystem" germanisták, pol­gári radikálisok, polgári demokraták ós pozitivisták által megalapozott taní­tása a földesuraság eredetének megértése szempontjából igen lényeges ered­ményre jutott, úgy most Fustel de Coulanges nyomán mindez értelmetlennek tűnt. A megalapozatlannak tekintett korábbi tanításokkal szemben a társa­dalmi egyenlőtlenség keletkezésére vonatkozóan azt az ellentmondást nem tűrő állítást találjuk nála, hogy az „egyenlőtlenség nem idők folyamán képződött, hanem már kezdetben megvolt."210 Fustel nézetei nem voltak egyedülállóak. A közösségi tulajdon általánosan elfogadott teóriája ellen széles támadás bontakozott ki. A német irodalom keretében is ellentétes nézetek keletkeztek. H. Brun­ner, G. Waitz, K. Th. Inama-Sternegg hatalmas forráskutatásra támaszkodó tanításait Ph. Heek, G. Fr. Knapp tagadni igyekeztek és a korai germán álla­potokat ellentétes megvilágításba helyezték. Miközben a kutatók többsége a germánok földközösségi rendjét bizonyítottnak tekintette, W. Wittich egy föl­desúri teóriát állított fel,211 majd a földközösségi birtoklás történeti elsődleges­ségéről szóló tanítással szemben Max Weber a függésbejutást időben előbbre helyezve már a „pásztorgazdaság" (Herdenwirtschaft) keretei között feltéte­lezte.212 207 N. Graciarxszkij már 1912-ben írta Fustel de Coulanges szemléletéről, bogy a teória az individuális tulajdon uralmát kívánta bizonyítani a régi germánoknál. Vö.: Η. Π. ΓραιμιαΗοαιΰ : Κ Bonpocy oő arpapHbix OTHOUICHHHX ApeBHHx-repMaHueB BpeiweHH Ue3apn. Ka3aH. 1912. 2. 1. 208 A hiányos források összehasonlító módszerrel történő megközelítése elé pedig olyan feltételeket szabott, amelyek alkalmazásának korlátjához vezettek. Ld. C. B. BecenoecKUü : OeoaajibHoe 3eMJieBJiaAeHHe... 13. 1. 209 Fustel de Coulanges: Az ókori község. Ford. Bartal A. Bpest, 1883. 75. 1. 210 Uo. 3. és 347. 1. 211 ψ Wittich: Die Grundherrschaft in Nordwestdeutschland. Leipzig. 1896-107 —108.1. Vö.: A. Dopsch: Die Wirtschaftsentwicklung der Karol inger zeit vornehmlich in Deutschland. 1. Teil. Weimar. 1921. 314. 1. 212 M. Weber: Gesammelte Aufsätze zur Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. Tübingen. 1924. 111 — 112. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom