Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
A. KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 841 léseire gyakran hivatkoztak. Nagy „Deutsche Genossenschaftsrecht"-jén kívül érdeklődése később is visszatért a közösségi intézmények történetéhez,199 melyre már nagyon korai kutatásai során figyelmeztetett.20 0 Λ századvégi történeti irodalom a földközösség történeti megvilágítása területén is kifejezésre juttatta azt, hogy a polgári liberális, polgári radikális és pozitivista szemlélet a korábbi megalapozott tanításokat lényegesen továbbfejleszteni immár nem tudta. Régi, meghaladott elméletek jelentkeztek ismét a történetszemléletben, így Németországban a „történeti iskola" ismét megelevenedett tanításai, Angliában a „villa-elmélet", másutt a „romanisták" nézetei hatottak. A polgári történetszemlélet osztálykorlátjai ilyen körülmények között a pozitivizmusban is fokozottan jelentkeztek. Egyidejűleg pedig szükségessé vált a falusi földközösség történetéről kialakult nézetek megcáfolása, tekintettel arra, hogy az abból adódó következtetések a polgári társadalomról alkotott alapvető tanításokat cáfolták. Miközben a századvégi történeti irodalom általánosan elismerte, hogy Caesar és Tacitus tudósításai alapján a germánok legkorábbi társadalmában semmiféle földmagántulajdon nem létezett, Numa Denis Fustel deCoulanges francia történész alapvetően ellentétes nézeteket igyekezett elterjeszteni a korai germán tulajdonviszonyokról. A fortósok egészen önkényes interpretálásával bizonyítani kívánta, hogy a germán földművelő ténylegesen magántulajdont bírt,201 Szerinte a korai szabad germánok nem önálló parasztok, „hanem földesurak" voltak. Hasonló megállapításokra jutott Fr. Seebohm is.20 2 Fustel de Coulanges a frank-korabeli társadalomra vonatkozó alapvető munkájában „gondosan tanulmányozta" a frank forrásokat és szerinte egyetlen sort sem talált a földközösségi viszonyok létezéséről.20 3 A parasztok osztatlan közösségi használatára vonatkozóan pedig azt írta, hogy a parasztoknak soha sem volt joguk ezekre a birtokokra, hanem csak a tulajdonosoktól kaptak haszonélvezetet.20 4 Fustel de Coulanges a földközösségi viszonyok létezésének tagadását a XIII. századig kiterjesztette.205 A források „marca" terminusait a magánbirtok határának tekintette, a XIII. század után jelentkező „Allmend"-ben pedig kizárólag a földesurak által engedélyezett, vagy megtűrt közös erdő, legelő stb. használatot vélelmezett. G. L. Maurer forráselemzését filológiai tévedésekkel, K. Lamprecht, Ε. Laveleye, Th. Mommsen tanításait a földközösség összefüggéseiben megalapozatlansággal vádolta.206 Fustel de Coulanges nézetei látszólag a germanisták ellen irányultak, valójában azonban a veszélybe jutott 199 O. Gierke: Die Geschichte des deutschen Deichrechts. I—II. B. Breslau. 1901. 200 Vö.: Das deutsche Genossenschaftsrecht. 613. 1. 201 Fustel de Coulanges: Histoire des institutions politiques de l'ancienne France. Paris. 1889. 238—239. 1. 202 The English Village-Community. London. 1883. Továbbá Tribal custom in anglo-saxon law. London. 1902., Tribal system in Wales. London. 1904 az alapvető munkák, amelyekben F. Seebohm irányzatos tanításai megjelentek. Vö.: M. H. CoKûAoea: Cßo6oaHaji oßmHHa H npouecc 3aKpenomenH>i Kpecrtím β Kerne η YscceKce β 7—10 BeKax. Cpe«HHe Bena. 2. MocKBa. 1955. 35. 1. 203 Fustel de Coulanges: i. m. 172., 198., 203. 1. stb. 294 Ld.: uo. 427. 1. 205 Szerinte az Allmend, communitas, villa, marca stb. terminusok korábban a paraszti faluközösséghez nem tapadnak. Vö.: Fustel de Coulanges: Le problème des origines de la propriété foncière. Questions Historiques. Paris. 1893. 49. 1. Vö.: Histoire des institutions politiques de l'ancienne France. Paris. 1889. 426., 238., 239. 1. 206 Vö.: Le problème des origines. . . 24., 57., 64., 97. 1.
