Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
840 HORVÁTH PÁ I. tokintette, és ezt a nézetét az sem befolyásolta, hogy a közösségi tagok a föld ideiglenes magánhasználatát gyakorolták.19 3 Gierke világosan látta, hogy az ideiglenes magánhasználat a modern dologi jog semmilyen fogalmával nem azonosítható és a közösség által sokszorosan korlátozott viszonyokat tükröz. Ezzel összefüggésben tárgyalta a szomszédok visszaháramlási jogának alakulását, melyben a Chilpericli ediktumra és a Lex Salicara támaszkodva, a férfi-leszármazók hiányának esetére szorította a szomszédok hajdan általános jogának gyakorlását.194 Ezt a nézetét mások is vallották, de a későbbiekben is sok vita tárgyát képezte. O. Gierke ebben a kérdésben is G. L. Maurer, G. Waitz, A. Meitzen, Fr. Thudiehum, Κ. Lamprecht stb. nézeteire támaszkodott. Ο. Gierke a Mark-közösség alapjának helyesen tekintette a közös földet és az ősi germán földközösség pusztulását is az „Allmend" megszűnésében látta.195 Láthatóan ebben is J. Grimm, G. L. Maurer, G. Landau nézeteit tette magáévá. A közösségi viszonyoknak egészen az újkorig történő fennmaradásáról O. Gierke nézetei nem tekinthetők önállóaknak, mégis a belőlük levont következtetések sok tekintetben a régi megalapozott tanításokat támasztották alá. Λζ ősi germán Mark-szervezetet — szerinte — a földesuraság kialakulása tette tönkre és annak utolsó maradványait is a földesúri gazdasági és politikai hatalom semmisítette meg.196 A földesuraság kialakulásával — szerinte — a közösség és az uraság hosszú harca kezdődött meg, aminek eredménye lett a közösségi jogrend megdöntése. Még hosszú ideig maradtak fenn a földesúri közösségek mellett szabad közösségek maradványai is, amelyeknek nyomait a mezei szolgalmaknak korában még létező rendjével is kapcsolatba hozta.19 7 Germanista nézetei, és ezen keresztül a „történeti iskolával" való kapcsolata azonban itt is kifejezésre jutott. Az „egyesülés"-gondolatot, mint a „germán jogtudatban mélyen gyökeredzett" jelenséget tekintette, mely azonban a ránehezedő nyomásnak nem tudott ellentállni. Az intézmény pusztulása során helyesen látta, hogy a közösség belső szervezete is felbomlott. A hajdan önálló közösség elöljáróit (Schultheis, Waldmeister, Förster, Boten, Schreiber stb.) urasági hivatalnokok szorították ki, vagy csak az urasági hivatalnokok mellett funkcionálhattak. Ezzel az ősi autonóm közösség vezetőit a mezőőri vagy küldönci szintre süllyesztették le.198 O. Gierke azonban a pozitív források hatalmas tömegének ismeretében sem tudott kora történeti vizsgálódásainak határán túllépni és ebben nagyrészt meghaladott germanista nézetei akadályozták meg. A földközösségek középkori történetére vonatkozó századvégi irodalom helyzetét azonban szemléltetően mutatja Gierke pozitivista történetvizsgálódásának megtorpanása, mely a részletekben elért eredményeket lerontotta. Erősen germanista jellegű megállapításait azután széltében kezdték bírálni, s rajta keresztül a tudományosan megalapozott tanításokat is tagadni. 0. Gierke tekintélye természetesen egyes történeti összefüggések felismerésének megszilárdítói is lettek és világos okfej-193 Uo. 55., 57., 63. 1. ,,.. .diesen Streifen wurde sodann je einer in jedem Kamp unter Zuhilfenahme des Loses jedem Genossen zu seiner Hofstätte zugewiesen." 194 Uo. 64., 75—77. 1. Vö. J. Kulischer: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte. I. 23—24. 1. 195 0. Gierke: Das deutsche Genossenschaftsrecht. 66., 208., 658. 1. 196 Uo. 79—80., 100., 131. 1. 197 Uo. 100., 202., 210., 616. 1. stb. 198 Uo. 230. és kk. 1.
