Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
A. KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 839 beható vizsgálódások folyamán a korábban felépített nézetek összefüggéseiből néhány láncszem kiesett. Ilyen körülmények között következett be, hogy a német Mark-közösségről alkotott történeti nézetek éppen a pozitivizmus útján juthattak el 0. Gierke ,,Genossenschaft"-teóriájához. 0. Gierke a modern polgári társadalom jogintézményeinek vizsgálata során a jogintézmények történeti fejlődését igyekezett megvilágítani, aminek következtében a germán Mark-közösség történeti fejlődését illetően teljesen idegen intézményekkel került összefüggésbe. O. Gierke kiterjedt forrásokra támaszkodó ,,Genossenschaftsrecht"-jét a pozitivista történetszemlélet figyelembevételével alkotta. A Mark-közösségre vonatkozó történeti források hatalmas tömegét nemcsak céljának megfelelően rendezte, de gyakran eredeti megállapításokat is tett. Ebben a tekintetben megállapításai a magánjog tudományos művelésén túlterjedő elismerést nyertek. A germán társadalom korai és középkori történetének beható vizsgálata alapján O. Gierke felismerte, hogy a középkor hosszú évszázadai folyamán a köztulajdon gondolata hosszú harcot vívott létéért. A germán Mark-szervezet Történetét, a legrégibb kortól a modern polgári társadalom jogintézményeihez vezette, miközben az intézmény történeti fejlődésére vonatkozóan sok történetileg bizonyítható tényt tudott felsorakoztatni. Éppen pozitív ismereteinek eredménye, hogy a Mark-szervezet történetének összefüggései alapján arra is tudott következtetni, hogy a társadalmi fejlődés kiindulópontja a görögöknél és Itáliában sem lehetett más, mint a germánoknál.190 Történetszemlélete azonban a germanista nézetek hatása alatt maradt, ami megakadályozta abban, hogy a földközösség történetére vonatkozó alapvető összefüggéseket felismerje. Az ősi jogintézmények keresésében előszeretettel fordult a germánság" korai társadalmának történeti forrásaihoz. A Caesar és Tacitus tudósításai alapján kialakult tanításokat a germánok közösségi rendjére vonatkozóan magáévá tette, csupán a Mark-közösség általánosan elfogadott terminusát igyekezett felcserélni a modern polgári jog fogalmaiból kölcsönzött „Genossenschaft"-tal. A történeti irodalom hatalmas idevágó polémiájának anyaga állt rendelkezésére, hogy a germánok legkorábbi társadalmában a közösségi rend alapjait felismerje. Ennek ellenére a Mark-közösség legkorábbi nemzetségi jellegét nem tudta feltárni. A „Hundertschaft" és „Gau" fogalmakat már mint területi egységeket tekintette, de feltételezett egy korábbi állapotot, amikor a közösségi viszonyok tisztán személyes jellegűek voltak.191 Bár helyesen ismerte fel, hogy a közösségek legkorábbi történetében a területi elem még nem bírt alapvető jelentőséggel, az összefüggéseknek· csak az egyik részét vette figyelembe, aminek következtében a germán nemzetségi közösség homályban maradt. Célja csupán az volt, hogy a germánok legrégibb társadalmában is a „szabad emberek szűkebb és tágabb ,Genossenschaft'-ját" kimutathassa.19 2 A korabeli tudományos kutatás eredményeire támaszkodva 0. Gierke a földközösségről szóló tanítást általánosan elfogadta. Szerinte ez a közösségi földfoglalásból következett. 0. Gierke a korai germán társadalomban a „magántulajdont" (Privateigentum) a földre vonatkozóan szinte teljesen kizártnak 190 0. Gierke: Das deutsche Genossenscbaítsreehi. III. Berlin. 1881. 5. 1. 191 „...daß die Hundertschaften uralte Friedens- und Rechtsgenossenschaften von einst rein persönlicher Grundlage gewesen waren." Ld.: O. Gierke: Das deutsche Genossenschaftsrecht. Erster Band. Berlin. 1868. 41. 1. 192 Uo. 45. 1.
