Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
A KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 805 4 a XI1L században" 16 címmel. Fenti munkája öt fejezetből tevődött össze, korábbi előadásainak megfelelően.1 7 Munkája első fejezetében a régi dán faluközösség rendjét írta le, amivel szinte minden lényeges pontjában a légi német Mark-közösség viszonyait tárta fel. Éppen ezért nemcsak G. Hanssen tartotta nélkülözhetetlen bázisnak, de a későbbi viták során Max Weber és Dopscli is kénytelenek voltak visszatérni 0. Chr. Olufsen megállapításaihoz.18 A „Bool" (telek) elemzése során elsőként 0. Chr. Olufsen jutott arra az eredményre, hogy az egy meghatározatlan nagyságú földet valamint az ahhoz szorosan hozzátartozó közösségi erdő, mező használatát jelenti. 0. Chr. Olufsen azt a következtetést is levonta, hogy a földközösség módja a dolgok természetes rendjében keresendő. Következtetéseit a ,,Jütsch Law" tételeinek magyarázatával igyekezett alátámasztani. Bármennyire önállónak tűnik O. Chr. Olufsen kutatása a XIX. század első felében, mégis meg kell említeni, hogy ebben a körben kevésbé jelentős munkájával megelőzte őt Schlegel, aki 1806-ban a „Skandinavische Gesellschaft" c. folyóiratban megjelent cikkében írt a dán földművelés állapotáról.19 Schlegel és Olufsen ilyenképpen mégis összefüggő munkásságát pedig folytatta és lényegesen kibővítette K. Molbech, a dán nyelv- ós történettudós,20 akinek a tekintete kiterjedt már Caesar és Tacitus leírásaira és szóles alapokon igyekezett vázolni a légi falusi társadalmat. K. Molbech 1843-ban kiadott munkája21 már a német irodalom ismeretében és figyelembevételével tárgyalja a közösségi intézmény történetét. Különös értéke e három korai kutatásnak az, hogy a iógi dán törvénykönyvekből és a még felismerhető földközösségi maradványokból kimutatták, hogy a föld korai művelése egyáltalán nem az elszigetelt és egy tagban fekvő gazdaságok útján történt, hanem a közösség útján. O. Chr. Olufsen, Schlegel, Κ. Molbech kutatásainak leggyengébb pontja a középkori falu telekre töiténő felosztásának kialakulása volt, amelynek tárgyalása során összekeverték a nemzetségi közösséget a territoriális falusi földközösségnek a szántók megosztásán alapuló későbbi formájával.22 Mit sem von le eredményeik értékéből mindez és nyugodtan sorolhatjuk az említett kutatásokat azokhoz az első felfedezésekhez, amelyek alapjává váltak a további kutatásnak is. A földközösségi irodalom első felbukkanásai azt a látszatot kelthetnék, mintha az idevágó tudományos irodalom kizárólag ott és olyan körülmények között születhetett volna meg, ahol a megfigyelő közvetlenül az intézmény maradványaiba ütközött és az önkéntelenül magára vonta a figyelmet. Természetesen ennek a tényezőnek van bizonyos reális alapja, aminek bizonyítá-16 U. Chr. Olufsen : Bidrag til Oplysning om Danmarks índvortes Forfatning i de aeldre Tider isaer i det trettende Aarhundrede. Kopenhagen. 1821. 17 1. Boolseintheilung. 2.. Ueber die Mark Goldes- und Mark Silbers-Länderein. 3. Ueber den Ursprung der in Dänemark jetzt oeden, aber früher angebauten Ländereien. 4. Bemerkung über einige Stellen des jütsehen Law. 5. Über die Hauptepocbcn in Dänemarks Anbau. L I. G. Haussen: Agrarhistorisehc Abh.. . . I. 4—5., 25. 1. 18 A. Dopsch: Zur Methodologie der Wirtschaftsgeschichte. Verfassung- und Wirtschaftsgeschichte des Mittelalters. Wien 1928. 545. 1. — Max Weber: Gesammelte Aufsätze zur Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. Tübingen. 1924. 512. 1. 19 G. Hanssen: i. m. I. 70. 1. 20 Ld. uo. 71. 1. 21 Falck fordításában megjelent „Die innere Verfassung insbesondere der agrarischen und öffentlichen Verhältnisse der germanischen und skandinavischen Volkstände in der Vorzeit" címmel 1847-ben. 22 G. Haussen : i. m. 74—75. 1. 3*
