Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
804 HORVÁTH PÁ I. falvak szervezetéből az eredeti letelepedés és a faluszervezet viszonyaira általános következtetéseket vontak le, és ezzel a földközösség történetére vonatkozóan a legkorábbi történetietlen tanítást hirdettek. Éppen ezért nem tudni, milyen történelmi tekintélyre hivatkozó állami íróknak nevezik őket.1 0 A XIX. századot megelőzően, de még a század folyamán is, általánosan elfogadott vélemény volt a földesuraság elsőbbségének tanítása, sőt az a nézet terjedt el, hogy a régi germán társadalomban a személyi uraság mindig is megvolt és a földesuraság pl. Angliában jóval a normann hódítás előtt elterjedt volt. Ezt a nézetet a földközösség történetére vonatkozóan a XIX. században történt alapvető felfedezések ellenére az angol történetkutatás nagy képviselője, Blackstone nyomán táplálták később is.11 Annak ellenére, hogy a német „Markeimé et" már alaposan utat tört magának, az angol irodalom még sokáig ragaszkodott régi, elavult álláspontjához. Kemblenek a „Mark-elmé et"-hez kapcsolódó tanításai12 csak évtizedek múltán nyertek elismerést. A régi falusi társadalom szervezetének története „nem egyszerűen történeti szakkérdés".1 3 A germánság ősi állapotának története, mint például a német középkori parasztság sorsának megíté.ése is részévé vált a német forradalom szellemi előkészítésének. A marxizmus nagy megalapítói is a haladó polgári tudomány megalapozott eredményeire támaszkodva mutathatták meg az ősi köztulajdon maradványait és fegyverként adták a proletariátus forradalmának, amely szerepet többek között F. Engels „A Mark" c. tanulmánya töltötte be.1 4 Hasonlóan hatalmas szerepet töltött be az orosz társadalomkritika történetében az „obscsina" megítélése. Éppen ezért szükségesnek mutatkozik ezt a historiográfiái fejlődést, ha csak csomópontjaiban is, részletesebben ismertetni. A falusi közösségek irodalmának első jelentős képviselője a közösségi rend maradványainak eredeti szemléletéből alkotta meg később tudományosan is megalapozott álláspontját. 0. Chr. Olufsen korábban dán földméiéseknél tevékenykedett és ennek során jött rá, hogy hajdan a falvak területe egyenlő nagyságú darabokra oszlott szét, amit a lakosok időnként újra felmértek és sorsolás útján felosztottak.15 Korábbi gyakorlati foglalkozásánál fogva vált lehetővé 0. Chr. Olufsen számára a földközösség felismerése és önálló történeti kutatásában közel jutott a kérdés megoldásához. A későbbiekben 0. Chr. Olufsennek a Koppenhágai Tudományos Társaságban felolvasott előadásai e társaság kiadványai keretében 1821-ben láttak napvilágot ; „Bidrag ..." : ,,Dánia belső rendjének adalékai és magyarázata a régebbi időkben, különösen 10 G. Hanssen: Agrarhistorisphe Abhandlungen. Leipzig. 1880.1. 25—27. 1. Ilyenek voltak : S. Β. : Die Aufhebung der Gemeinheiten in der Mark Brandenburg. Berlin. 1766, Frank: System der lanclwirtschaftl. Polizei. Leipzig. 1789, Förster: Entwurf der Land-, Stadt- und Staatswirtschaft. Berlin. 1792, Thaer: Leitfaden zur allgemeinen landwirtschaftlichen Gewerbslehre. Berlin. 1815 stb. 11 Frederick Pollock : Az angol földbirtokjog. Stassik ford. Bpest. 1914. 176 -178.1. Ebben a tekintetben Blackstone.: Commentaries on the laws of England c. munkája került a figyelem középpontjába. 12 Kifejtette a The Saxons in England c. müvében. 1848. 13 Székely Gy. : A földközösség szerepe az osztály harcban. Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Akad. Kiadó. Bpest. 1953. 80. 1. 14 Magyarul megjelent a Német parasztháború. Bpest. 1949. III. számú melléklete. 152—172. 1. 15 Josef Kulischer: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte des Mittelalters und Neuzeit, I. München—Berlin. 1928—1929. 29. 1.
