Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - K. Obermayer Erzsébet–Horváth István Károly: Macedóniai László. Egy humanista élete és működése a Mohács körüli évtizedekben 773
EGY HUMANISTA ÉLETE ÉS MŰKÖDÉSE A MOH k CS KÖRÜLI ÉVTIZEDEKBEN 797 A fentebbiekben említett általános érvényű ideológiai indokolást nélkülözi, de annál gyakorlatibb, konkrétebb és türelmetlenebb a rendek emlékirata. Tartalmát nagyjából a következő pontokban foglalhatjuk össze. 1. Küldjenek segítséget még a tél folyamán, hogy a magyarok az expedíció megérkezéséig a tavaszra várható török támadást ki tudják védeni, mert ha a török sereg előbb támad, őket is menthetetlenül Nyugat ellen kényszeríti. 2. A küldött segélycsapatok zsoldjáról rendszeresen gondoskodjanak, nehogy azok az egyházi és világi méltóságok javadalmait s a mindvégig Ferdinándhoz hű területek lakosait fosztogassák. Adják írásban az ellenpárt érveinek megcáfolhatása érdekében, hogy a segélycsapatok senkit bántalmazni nem fognak, aki hűséges volt Ferdinándhoz vagy most hajlandó a német seregekhez csatlakozni, de azokat se, akik csupán kényszerből álltak a török oldalára. 3. Ha a segítség még e tél folyamán meg nem érkezik, a két nemzet — magyarok és szlavónok — rendjei kénytelenek lesznek mindenestől a török adófizetőivé válni, hogy egyrészt az őket ienyegető veszélyt elhárítsák, másrészt országuk teljes pusztulását megakadályozzák, annál is inkább, mert semmiképp sem óhajtanak Európa népeinek olyan szokatlan látványosságot nyújtani, hogy mindazt, amit a vadállati ellenség meghagy, saját maguk testvérháborúban pusztítsák el. 4. Most, annyi szenvedés után, utolsó segítséget kérnek, s mindenkinek tudomására hozzák, hogy nem irigység vagy rosszindulat, hanem a külső segítség hiánya s a védekezés teljes reménytelensége kényszerítette őket arra, hogy annyi küzködés után bármiíéle gyógyszert elfogadjanak, s a felséges Úristen s a keresztény fejedelmek igazságossága döntse el majd, hogy mindez kinek a hibájából történt. A beszédek rendkívül nagy hatást tettek. A birodalmi gyűlés — a Bécsnek előző évi, már jelzett ostroma által előidézett ijedelem hatása alatt — ezúttal ténylegesen komoly haderő kiállítására határozta el magát. Persze a határozatot most sem foganatosították.12 6 A beszédeket azonban s a hozzájuk csatolt Libellus Supplicatoriust, Macedóniai László — ugyanúgy, mint az előzőt — elküldte Oláh Miklósnak, ő továbbította Szalaházi Tamás egri püspöknek,127 s bizonyos módosításokkal csakhamar nyomdába kerültek. Nemsokára megjelentek német fordításban is. Ezek után már csak egy-két ízben halljuk nevét a. politikai események kapcsán említeni. 1532-ben részt vett azon a tanácskozáson, melyet Ferdinánd és János király megbízottai a Csallóköz Megyer nevű helységében folytattak.128 Ugyanez évben ott van Pozsonyban Ferdinánd tanácsosai között, akikkel megbeszéli, hogy milyen ígéretekkel lehetne a rendeket rávenni, hogy az elkövetkező kenesei országgyűlésen melléje álljanak.12 9 Cornelius Scepperus Oláh Miklóshoz írt részletes beszámolójából értesülünk, hogy az 1533 tavaszán a török szultán követével folytatott béketárgyalások alkalmával a király jobbján ott volt párthívei közt Macedóniai László is.130 Ezidőtájt Magyarország közállapotát teljesen tönkretették Ferdinánd huszárainak rablásai. Ezek ti. a zsoldot rendszeresen meg nem kapván fosztogatás útján szerezték meg a szükségeseket: várakat és kolostorokat foglaltak el, és innét indultak portyázó útjukra, különös előszeretettel látogatván az egyházak és egyházi 126 •/. Buchholz: Geschichte der Regierung Ferdinands I. Bécs. 1883. IV. k. 365. 1: 127 Vö. 83. jegyzetünket. 128 C. Wagner : Analecta Scepusii sacri et profani. Bées. 1774. 208—209. 1. 129 Fraknói V.: M. Ο. T. I. k. 149. skk. 1. 130 C. E. 330. skk. 1. — A levél kelt 1533. ápr. 2-án.
