Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Molnár Erik: Révai József (1898–1959) 771

772 MOLNÁR ERIK: RÉVAI JÓZSEF ben, amely 48 értelmét meg akarja hamisítani. Révai elvtárs rámutatott arra, hogy 1848 a magyar történetben mélyreható fordulópontot jelentett, mert a magyar nemzet a forradalom éveiben támaszkodhatott először az európai haladó, demokratikus népmozgalmakra. Ezáltal és csak ezáltal nyílt meg Magyarország számára a szabad és független fejlődés útja. 1848 eleven, ma is irányadó tanulsága tehát, Révai elvtárs szavait idézve az, hogy „a nemzeti függetlenség ügye szent üggyé csak akkor lesz, ha összekapcsolódik az európai haladás ügyével és a néptömegek érdekeivel". 1848 hátrahagyta az agrárkérdés megoldásának polgári-demokratikus feladatát. Révai elvtárs érdeme, hogy az agrárkérdés közvetlen megoldásának útját a második világháború előtt kialakult konkrét helyzet elemzése alapján jelölte ki. Meglátta, hogy az agrárkérdés összefonódott a nemzeti függetlenség megvédésének ügyével a kívülről és belülről fenyegető fasiszta hódítókkal szemben és felismerte, hogy az agrárkérdés közvetlen megoldását alá kell rendelni a Nemzeti Egységfront érdekeinek. Révai elvtárs a megoldást egy olyan földreformban jelölte meg, amelyet a demokratikus munkás-paraszt hatalom a falusi nagygazdák érdekeinek kímélésével hajt végre. A Magyar Kommunista Párt 1945-ben ezt a programot valósította meg. A történetet előkészítő elemzés így fonódott össze a történeti cselekvéssel, a párt munkájában és Révai elvtárs tevékenységében, akinek egyaránt vezető szerepe volt a párt elméleti-elemző és gyakorlati-cselekvő munkájában. Amikor Révai elvtárstól búcsút veszünk, a magyar forradalmi munkásmozgalom olyan harcosától búcsúzunk, aki a párt ügyénél magasabb ügyet nem ismert és nagy tehetségét, elméleti munkásságát ingadozás nélkül a párt s ezzel a magyar nép ügyének szolgálatába állította.* MOLNÁR ERIK *A Kerepesi temetőben 1959. aug. 7-én tartott gyászszertartáson elhangzott beszéd.