Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662

I 662 TÖRTÉNETI IRODALOM pasa Rákóczi Ferenchez küldte hivatalos követségben. Önéletrajzát 1724-ben kezdte írni Sztambulban. Az önéletrajz (kézirata a British Muzeumban maradt fenn) lényegesen különbözik az eddig ismert török naplóktól, autobiografiáktól, melyeket magasrangú katonai vagy állami tisztviselők, nagy műveltségű tudósok írtak. Ozmán aga munkája a Porta politikájának, a hadműveletek menetének megismeréséhez lényeges adatokkal nem járul hozzá, de nem hivatalos, ezért őszinte följegyzéseiből megismerjük az átlag török gondolkozását, a dolgokról és eseményekről való véleményét és nem utolsó sorban szenvedésekkel teli sorsát. A magyarországi események leírása szemléltetően ábrázolja a hadviseléstől pusztított ország állapotát —- a kisember szemével, alulról nézve. Emellett Ozmán kitűnő elbeszélő, önéletrajza élvezetes és izgalmas olvasmány. Sajnos 1704-es útját Rákóczihoz, amelyik számunkra talán a legérdekesebb volna, itt csak érinti, egy másik kiadatlan kéziratában (Bécs, National Bibi. Mxt. 657. sz.) mondja el részletesen. (Ugyanebben Rákóczi 1703-as, Ali temesvári pasához küldött követségének tárgyalásait is ismerteti.) Ezt a Rákóczi és a kurucok kezdeti, alig ismert portai kapcsolataira fontos forrást magyar szempontból még senki sem méltatta figyelemre. Az önéletrajz gondos és irodalmi német fordítását mindenre kiterjedő pontos és részletes tárgyi és filológiai jegyzetek kísérik. Elismeréssel kell említenünk a szerkesztőknek a magyar vonatkozásokban való jártasságát. A bevezetés a török szöveggel és fordításával kapcsolatos tudnivalókon kívül ügyes összefoglalásban ismerteti Ozmán aga életét és az önéletrajz hátteréül szolgáló politikai eseményeket. A kötetet mindenre kiterjedő részletes mutatók és egy térképvázlat egészítik ki. BENDA KÁLMÁN WALTER STURMINGER : BIBLIOGRAPHIE UND IKONOGRAPHIE DER TÜRKENBELAGERUNGEN WIENS 1529 UND 1683 (Graz—Köln. 1955. 420 I. Veröffentlichungen der Kommission für neuere Geschichte Österreichs. Nr. 41.) BECS 1529 ÉS 1683-as TÖRÖK OSTROMÁNAK BIBLIOGRÁFIÁJA ÉS IKONOGRÁFIÁJA A munka a szerzőnek, az osztrák oktatásügyi minisztérium magasrangu tisztviselőjének Bécs két török ostromára vonatkozó magángyűjteményéből nőtt ki. Saját gyűjtését azután kiegészítette a szerző a nagy könyvtárak és gyűjtemények idevágó anyagának címleírásával. A kötet két részre oszlik : az első a bibliográfiai, a második az ikonográfiái. Bécs 1529-es ostromára 534, az 1683-asra 2548 mű címét és könyvészeti leírását közli. Az egyes munkákat szerzőjük nevének, vagy anonym munkáknál a cím első szavának abc-rendjében csoportosítja (külön-külön sorszám alá véve a 2. ós további kiadásokat. Minden csoportosítás nélkül vegyesen közli az egykorú tudósításokat, forráskiadványokat, bibliográfiákat és kézikönyveket, monografikus feldolgozásokat vagy általános jellegű összefoglalásokat (melyeknek csak egy-egy része vonatkozik a tárgyra), sőt ünnepi megemlékezéseket és szépirodalmi munkákat (drámák, versek, regények stb.) is. A fontosabb művek ismertetéseit is közli, de küiön, írójuk neve alatt iktatja a sorba minden utalás nélkül (ld. 1955. és 1989. sz.). A címekhez semmilyen megjegyzést, magyarázatot nem fűz. A mutató is csak a verseket, a lírai munkákat, a prédikációkat és az emlékbeszódeket csoportosítja külön — a történeti feldolgozásokat vagy a forrásokat nem. A kötet használhatóságát nagymértékben megkönnyítette volna, ha az egyes munkákat jellegük és tartalmuk szerint csoportokba tagolta volna, külön az egykorú tudósításokat és forráskiadványokat, a történeti feldolgozásokat és a szépirodalmi műveket. A bibliográfia ebben az alakjában nagyon megnehezíti a kutató munkáját. Sturminger igen nagy anyagot gyűjtött egybe, s a német anyag, amennyire utána nézhettünk, teljes is. Az 1683-as ostromra vonatkozó lengyel és főleg a mindkét ostromra vonatkozó magyar kiadványok azonban részben vagy egészben kimaradtak, s ami megtalálható, azt is többnyire hibásan közli. Lengyel vonatkozásban olyan fontos művek hiányoznak, mint Konopczynski „Polslïa a Turcja, 1683—1792" (Varsó, 1931) c. műve, vagy I. Mirwinski „Wyprawa wiedenska Krala Jana ΠΙ na tie owczesnej polityki" (Varsó. 1936) c. kiadványa, vagy F. Kluczycki — K. Waliszewszki ma is alapvető «