Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - Egy középkori jogkönyv 800. évfordulójára rendezett kongresszus kiadványai (Ism. Móra Mihály) 626
TÖRTÉNETI IRODALOM 627 szerűen Decretum Gratianinak nevezett műve, amely a megelőző évszázadok különböző körülmények között született s ezért egymásnak gyakran ellentmondó jogforrásait kívánta összeegyeztetni, összekapcsolva a kánonjog önálló elméletének nem annyira rendszeres, mint inkább az első jelentősebb, mindenesetre még kezdetleges fokon álló kiépítésével. Bár magánmunkálat volt, eredményeinél fogva a korábbi joggyűjteményeket hamar kiszorította, az iskola és a gyakorlat pedig szokatlanul nagy gyorsasággal fogadta el. Gratianus tanítványai, követői, a dekretisták a következő évtizedekben számos magyarázó munkát készítettek a Decretumhoz, amely a tárgyául szolgáló joganyag tanításának ós alkalmazásának kiemelkedő alapjává vált. Az 1140 körül készült Decretum 800. évfordulójáról való megemlékezés gondolatát a középkori jogtörténészek közül Ios. Forchieüi (aki egyik hazai kiadványban megjelent tanulmánya1 révén is ismeretes nálunk) még 1937-ben felvetette. A gondolatot St. Kuttner is felkarolta, akinek korábbi munkáját2 Marton Géza felhasználta a civiljogi felelősségről írt művében. A kongresszust azonban a második világháború eseményei következtében csak 1952-ben tartották meg Bolognában (egyes üléseket másutt is, pl. Kavennában). A kongresszus eredményeit majdnem 2400 oldalra terjedő 5 eddig megjelent kötet vetíti elénk, amely közel 90 tanulmányt tartalmaz s amelyet 161 fénykép melléklet élénldt a különböző könyvtárakban őrzött kódex kéziratokról (a továbbiakban a köteteket római számmal jelölöm). A kongresszus krónikáját jelentő V. kötettől eltekintve, a fennmaradó kb. 2200 oldal különféle érdeklődésű szerzők különböző értékű tanulmányai között oszlik meg, amelyek túlnyomóan a középkor főleg virágkorának, a XI—XIV. századnak anyagát dolgozzák fel, de több olyan is van, amely az antik világ materiájába nyúl vissza (pl. J. Gawdemet : L'apport de la patristique latine au Décret de Gratien en matière de mariage, II. 49. s köv. 1. E. Lio: Le obbligazioni verso i poveri . . . con falsa attribuzione a S. Agostino, III. 52. s köv. 1., L. Ott: Gratian und das Konzil von Chalcedon, I. 31. s köv. 1.), vagy pedig a késői középkorból veszi tárgyát (pl. J. Heckel : Das Decretum Gratiani und das deutsche evangelische Kirchenrecht, ΠΙ. 484. s köv. 1., M. Reulos: Le Décret de Gratien chez les humanistes, les gallicans et les réformés français du XVIème siècle II. 677. s köv. 1.) A kötetek anyaga egészében impozáns tudományos teljesítmény, A kötetek nemcsak a szorosan vett jogtörténészt érdeklik, hanem az állam és (a katolikus ós a protestáns) egyház szélesre vont problémaköre iránt érdeklődő történészt, valamint a művelődéstörténettel, gazdaságtörténettel foglalkozót is. A kódexek kéziratai a paleográfus és a művészettörténész figyelmét is felkelthetik. Kuttner bevezető tanulmányában rámutat arra (Graziano: l'uomo e l'opéra, I. 18. s köv. 1.), hogy a kánonjog a középkori kultúra integráns része, amelynek ismerete nélkül annak lényeges vonásait nem lehet kellően értékelni. A köztörténésznek éppenúgy hasznos ez a materia, amikor az állam politikai elméletével, az állami és egyházi hatalom összefonódásával, összeütközésével foglalkozik, amint jelentős felvilágosítást ad a kor felfogásáról a tizedre, javadalomra, uzsoratilalomra vonatkozó kutatás a gazdaságtörténésznek. A középkori társadalmak életéhez a jogintézmények is hozzátartoznak, a jogtörténésznek tehát ismernie kell a kánonjog vonatkozó és jelentős mórtékben a középkor társadalmi-gazdasági fejlődésén alapuló terminusait, konstrukcióit, intézményeit éppenúgy, mint azok ideológiai hátterét. A feudalizmus társadalmi rendjének egyik legfőbb támasza az egyház volt s ez a kánonjogra is rányomta bélyegét. A kongresszus átfogó képet nyújt a kánonjogtörténeti kutatás jelenlegi fejlett állásáról, a német mellett megerősödő francia és olasz iskola eredményeiről, tükrözi a XII. századra vonatkozóan a XX. században megélénkült és több új eredményt hozó érdeklődést, amelynek szemléleti alapjaival mint adottsággal számolni kell, de amelyet figyelmen kívül hagyni aligha lehet. A négy kötet latin, olasz, francia, német, angol és spanyol nyelvű dolgozatokat foglal magában, ezeket szerzőik túlnyomóan az anyanyelvükön írták. Több dolgozat foglalkozik egyes szocialista államok középkori anyagával. Ezek közül kiemelkedik a nemzetközi viszonylatban is jónevíí Gratianus kutató,3 1II collegio ungaro-illirico di Bologna. Notter Emlékkönyv. Bpest. 1941. 208. sköv. 1. ! Kanonistische Schuldlehre von Gratian bis auf die Dekretalen Greg;>rs IX. R ima. 1935. 3 Idevágó munkáiból : Über die Distinetioneinteilung und die Paleae im Dekret Gratians, Zeitschrift d. Savigny-Stiftuüg f. Rechtsgeschichte, Kan. Abt. 1933. 346. s köv. 1. Une suite d'études pour servir à l'histoire du „Décret" de Gratien, Revue historique de droit français et étranger. 1936. 343. s köv. 1. Les nouvelles de .Tustinien dans le Décret de Gratien, ibid. 1037. 461. s köv. 1. Gratien et le droit romain, ibid. 1946—19t7. 11. s köv. i. Encore un mot sur le droit romain dans le Décret de Gratien. Apollinaris. 1948. 129. s köv. 1. Utóbbi témához : St. Y uttner: New Studies on the Roman Law in Gratians Decretum. Seminar. An Annual Evtraord. Number of The Jurist 11. 1953. 12. s köv. 1. 26*
