Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - A vajdasági történetírás tíz éve (Löbl Árpád) 616
622 TÖRTÉNETI IlíODALOM mányok közül M. Tomandl és Kosta Milutinovicét emelhetjük ki,29 az utóbbi főleg Jovan Jovanovic újvidéki püspök szerbiai propagandaútjaival foglalkozik, melyekre elkísérte őt munkatársa, a magyar Klattyányi János is. Kár, hogy Milutinovic nem derítette ki, hogy Ivlattyányinak voltak-e kapcsolatai valamely hal adó szellemű magyar csoporttal, s milyen politikai pályát futott be. Mihovil Tomandl értékes új anyagot tett közzé „Pancsova és az első szerb felkelés" című tanulmányában. Nagy irodalma van az 1848—49-es vajdasági szerb mozgalomnak, bár lényeges újat ez az újabb irodalom sem tudott nyújtani. Legjelentősebb & téren a Eadoslav Perovic gondozásában megjelent okmánytár,3 0 amelynek első kötete, sajnos, mindezideig folytatás nélkül maradt. Perovic bevezető tanulmányában — néhány kisebb tévedése ellenére — helyesen értékelt, összefoglaló képét nyújtja az 1848—49-es szerb—magyar viszonyoknak és a vajdasági mozgalomnak. Az okmánytár első kötete (1848 március—június) természetesen nem ölelhette fel a kérdésre vonatkozó s már átnézett kb. 10.000 okmány legjavát sem teljesen, s Thim — nálunk is elismert és nagyra értékelt — gyűjtésével együtt sem tekinthető még a mozgalom egész anyaga feltártnak. A levéltárakban -még számos nagyjelentőségű dokumentum hever kiadatlanul. Rajacic pátriárka önéletrajzát Radonic adta ki,3 1 megállapítva szerzőjéről, hogy túl jelentéktelen, klerikális és konzervatív egyéniség lévén, nem értette meg a mozgalom igazi célkitűzéseit, s szembefordult annak haladó vezetőivel. Radonic égy másik tanulmányában32 Rajacié és Rukavina közt vont párhuzamot, megállapítva, hogy Rajacic mégiscsak szerb politikát folytatott — ha ausztrofil és reakciós beállítottságú volt is, míg Rukavina teljes egészében renegát, vérbeli császári tiszt és udvari ember volt. A régi nacionalista romantika, illetve a szellemtörténeti iskola szellemében írtak néhány tanulmányt 1848-ról Dalca Popovic és Jovan SavIcovié.3S Jelentős Vuckovic néhány tanulmánya az 1848-as és későbbi szerb—magyar kapcsolatokról.34 Ete-29 Kosta Milutinovic : Iz istorije Novog Sada u doba Kocine krajine i Prvog srpskog ustanka (Újvidék történetéből a Kocsina Krajina és az Első szerb felkelés idejében). ZbMS 1954. 7. sz. 49 — 85. 1. — M. Tomandl: Panöevoiprvi srpski ustanok, Prilozi 1954. 30 Radoslav Perovic: Gradja za istoriju srpskog pokreta u Vojvodini 1848 —1849 godine (Iratok a vajdasági szerb mozgalom történetéhez 1848 —49-ben). Beograd. SAN 1952. 31 Jovan Radonic: Autobiografija patriarha Josifa Rajaciéa. Beograd. SAN 1952. 32 Jovan Radonic: Josif Rajacié i general Djuro Rukavina. Glas SAN 9G, 1949, 5-38 1. 33 Daka Popovié: Vojvodjanski gradovi u Buni 1848 — 9 (A vajdasági városok az 1848 —49-es felkelésben). ZbMS 1954, 6. sz. 5 — 46. 1. 8. sz. 16 — 41. 1. 1955, 10. sz. 33 — 51.1., 11. sz. 39 — 54. 1. — Pancevo u srpskom pokretu 1848—1849 : prilog istoriji vojvodjanskih gradova (Pancsova az 1848 — 49-es szerb mozgalomban : adalék a vajdasági városok történetéhez). Novi Sad. Prilozi 1954. — Jovan Savkovié : Konstantin Bogdanovié u narodnom pokretu 1848—49 godine. ZbMS 1954, 6. sz. 124—27. 1. — Srpski pokret 1848—49 godine prema dokumentaciji Josifa Tima (Az 1848—49. évi szerb mozgalom Thim József dokumentációja szerint). ZbMS 1954. 8. sz. 108 — 26. 1. — Borba Srba Vojvodjana za svoju narodno-crkvenu autonomiju (A vajdasági szerbek harca nemzeti egyházi önkormányzatukért). ZbMS 1952, 4. sz. 5 — 23. 1. 34 Vojislav Vuckovic: Rad francuskih preststavnika u Srbiji 1848 — 49 na izmirenju Juznih Slovena sa Madjarima. (A szerbiai francia követek működése a délszlávok és a magyarok kibékülése érdekében). ZbMS 1956. 13—14. sz. 149 — 58. 1. — Vojvodjansko pitanje u odnosima izmedju Srba i Madjara god 1859 do 1868 (A Vajdaság kérdése a szerb-magyar viszonyokban 1859-től 1868-ig). ZbMS 1953, 5. sz. 29—39.1.
