Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - A vajdasági történetírás tíz éve (Löbl Árpád) 616
623 TÖRTÉNETI IlíODALOM A XIX. század második és a XX. század első fele polgárságának alig szenteltek komolyabb figyelmet történetíróink. Mintha tudat alatt is igyekeznének betartani a haladószellemű, forradalmár politikus és történész, Vasa Stajic által megállapított korhatárt, akinek véleménye szerint a polgárságnak a múlt század nyolcvanas éveitől megfigyelhető erős hanyatlása fordulatot képez a vajdasági népek történetében. Éttől az időtől kezdve — hibásan— szinte kizárólag a munkásmozgalommal foglalkoznak, s így azt a kortól, a polgári pártok történetétől elszigetelve mutatják be. A kiegyezés körüli idők történetéről és polgári pártjairól alig van jelentősebb tanulmány. Ezek közül Nilcola Milutinovic tanulmánya tarthat számot érdeklődésre, amely ismerteti Flatt Endre újvidéki főispánnak, Tisza Kálmán vajdasági és balkáni bizalmas hírszolgálata irányítójának jelentéseit az 1878-as helyzetről.35 Kosta Milutinovic Kossuth, Polit-Desanci:· és Vasa Pelagic föderációs eszméit ismerteti.36 Különösön érdekes a szocialista Pelagic emlékirata Kossuthhoz (1884), amelyben egy 'dunai—kárpáti szocialista konföderációs tervet ad elő. Kár, hogy Milutinovic ezeket a terveket nem állítja be koruk viszonyai közé, nem muiatja.'ki kölcsönhatásukat, általános visszhangjukat, s nem foglalkozik előzméiiyeikkel (pl. Martinovics, Bälcescu és Miletic hasonló terveivel). A Vajdasági Történelmi Társulat ^Évkönyvének (GIDV) első számát Svetozar méltatásának szenjzeltc. A Mileticre vonatkozó okmányokat Branislav Vranesevic és Kosta Milutinovic tettek közzé.37 Több tanulmány foglalkozik az 1860-as és 70-es évek/ifjúsági nemzeti mozgalmával (Omladina), amelynek a polgári dem ok rata^ Mile tic és a szocialista utópista Svetozar Markovié és Vasa Pelagic is tagjai voltak.38 Miletié lapja, az újvidéki Zastava figyelemmel kísérte az öaözes délszláv mozgalmakat. Boszniáról megjelent cikkeit gyűjtötte össze /KapidzicP Vasa Stajicról Ζïvan Milisavac emlékezett meg egy inkább esszé-szerű tanulmányban (1949), s ő írt Stajic nemzeti forradalmár irányú lapjáról, a Novi Srb(ïnrôl is (1912—14, Zombor, Pancsova) a Letopis MS 1949 februári számábaii. Ε cikk írójának Stajic halálának évfordulója alkalmából tartott előadásá<í a Zbornik MS 16. száma közöHe. Aji első világháborúról és Jugoszlávia megalakulásáról szóló művek közül /kiemelkedő a Hadtörténelmi Intézet okmánygyűjteménye az oroszországi szerb hadifoglyok szervezkedéséről és önkéntes hadtestéről, amely résizt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban.4 0 Igen érdekesek a 35 Nilcola Milutinovic : Iz poverljivih izveStaja novosadskog velikog zupana Andrije Flata (Flatt Endre újvidéki főispán bizalmas jelentéseiből). Novi Sad, Prilozi 1954. 36 Kosta Milutinovic : Razvoj federalisticke misli kod podunavskih naroda (A főderalisztikus gondolat fejlődése a dunai népek között). Rad VM 1955, 4. sz. 71 — 96. 1. 37 Branislav Vranesevic : Dokuijienti ο Svetozaru Miletiéu. Novi Sad 1951. — Kosta Milutinovic: Mileticeva porodiíeva pisma (Mileties családi levelezése). Novi Sad 1952. 38 Niko 8. Martinovié : Baltazar Bogisic i Ujedinjena omladina srpska (B. Bogisié és az Egyesült szerb ifjúság). ZbMS 1954, 9. sz, 26 — 44. 1. — Kosta Milutinovic : Proterivanje Svetozara Markovica iz Vojvodine (S. Markovié kiutasítása a Vajdaságból). IÖ V, 1954—55, 349 — 65. 1. — Íivan Milisavac : Omladinska skupstina u Novom Sadu 1880 godine (Ifjúsági gyűlés Újvidéken 1880-ban). 39 Ilamdi a Kapidzic : „Zastava" ο Bosni i Hercegovim, 1 — 3. köt. Sarajevo 1953 — 1954. — Zivan Milinavac: Vnsa Stajié, 1949. 40 Ilija Jovanovié—Stevan Rajkovic—Veljko Ribar : Jugoslovenski dobrovoljacki korpus u Rusiji : prilog istoriji dobrovoljackog pokreta 1914—1918 (A jugoszláv ön-kéntes hadtest Oroszországban 1914—18). Beograd 1954.
