Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - A vajdasági történetírás tíz éve (Löbl Árpád) 616
619 TÖRTÉNETI IlíODALOM Λ XVIII. század újabb irodalmával kapcsolatban meg keli emlékeznünk a Vojvodina című gyűjteményes munka II. kötetéről, amely ugyan a háború előtt íródott, s 1941-ben már csaknem teljesen kinyomva készen állott a nyomdában, de akkor meg nem jelenhetvén, csak a felszabadulás után került a történészek kezébe. Ε kötetben Dusán Popovió kevésbé jelentős cikke mellett a korszak gazdaság- és társadalomtörténetére nézve alapvető jelentőségű Vasa Stajic ,,A polgári társadalom és a parasztok" című tanulmánya. Már évtizedek óta a XVIII. század második felével foglalkozik Mita Kostic, akinek újabban is jelent meg néhány műve". Ezek közül legjelentősebb a Dositej Obradoviéról szóló könyve.9 A kialakuló szerb polgárság nagy racionalista és jozefinista ideológusát majd forradalmárát a korszak gazdasági és társadalmi fejlődésébe állítva igyekszik bemutatni, de a XVIII. századi szerb polgári ideológia gazdasági és társadalmi megalapozása — véleményünk szerint — nem kielégítő. Hasonlót állapíthatunk meg kisebb tanulmányaival kapcsolatban is, melyek főleg a szerb felvilágosodás problémáival és a francia forradalom hatásával foglalkoznak.10 Legjelentősebb munkája a szerb kiváltságok gyűjteménye, melyet Radonic-csal együtt adott ki.1 1 A nemrég matuzsálemi korban elhúnyt Radonic másik nagy munkájában Róma szerb vallási uniós törekvéseit tárgyalja.1 2 Több kisebb tanulmány foglalkozik a XVIII. század gazdasági és társadalmi problémáival, így SecansJci a bácskai népösszeírásokról,13 Slavlco Gavrilovic a szlavóniai urbáriumról,1 4 Veselinovic a XVIII. század műhelyiparáról és kereskedelméről,15 Miloêev a délbánáti céhekről,16 Dzunja a rüszin telepítésről1 7 írt, e sorok írója pedig a vajdasági eredeti tőkefelhalmozásról, annak 9 Mita Kostic: Dositej Obradovic u istorijskoj perspektivi XVIII i XIX veka Beograd, SAN 1952. 10 Mita Kostic: Duhovni regulament Petra Velikog (1721) i Srbi : prilog istoriji naseg raeionalizma (I. Péter egyházi szabályzata és a szerbek : adalék racionalizmusunk történetéhez). Zbornik radova Instituta za proucavanje knjizevnosti SAN 1952, 61 — 91. 1. — Mihajlo Maksimovic, satirical· naseg drustva XVIII veka (M. Maksimovic, XVIII. századi társadalmunk szatirikusa). Zb MSKJ 1954, 62 — 71. 1. — Nekoliko idejnih odraza Francuske revolucije u nasem druätvu krajem XVIII i pocetkom XIX veka (A francia forradalom néhány eszmei hatása társadalmunkra a XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején). ZbMS 1952, 3. sz. 5 — 20. 1. — Ideoloski stav Dositeja Obradovica prema jezuitima, iluminatima i masonima. ZbMS 1954. 8. sz. 5 —15. 1. 11 Mita Kostic—Jovan Radonic: Srpske privilegije od 1690 do 1792 godine. Beograd, SAN 1954. 12 Jovan Radonic: Rimska kurija i jugoslovenske zemlje u XVI—XIX veku. (A római kúria és a jugoszláv országok a XVI — XIX. században). Beograd, SAN 1950. 13 Éivan Seíanski : Popisi stanovnistva Backe tokom osamnaestog veka. Dusán J. Popovió : Srbi u Backoj do kraja XVIII veka című kötetben. Beograd, SAN 1952. 14 ZA 3. sz. 15 Rajkó L. Veselinovic : Zanatlije i trgovci vo Vojvodini krajem XVII i prvih godina XVÍII veka (Iparosok és kereskedők a Vajdaságban). ZbMS 1956, 13 —14. sz. 113-26. 1. 16 Mil. Dj. Miloèev : Prilog poznavanju zivota i rada rufeta u Juznom Banatu u XVIII i XIX veku : rezultati rada na sakupljanju izvora (Adalék a céhek életének és működésének ismeretéhez Dél-Bánátban a XVIII. és XIX. sz-ban : az összegyűjtött forrásokban végzett kutatás eredményei). Rad VM 1953, 170 — 178. 1. 17 Evgenije M. Diunja: Ο doseljenju prvih Rusina u Vojvodini i njihovu zivotu : prilog istoriji vojvodjanskih Rusina u XVIII v. (Az első ruszinok megtelepülése a Vajdaságban és élete : adalék a vajdasági ruszinok történetéhez a XVIII. sz.-ban). GIDV 1951, 47-53. 1.
