Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - A vajdasági történetírás tíz éve (Löbl Árpád) 616
620 TÖRTÉNETI IlíODALOM sajátságos útjairól értekezett, továbbá a magyarok i(letelepüléséről és a Vajdaság történetében játszott gazdasági, társadalmi és politikai szerepéről.18 A Jugoszlávia népeinek története II. kötetében a Vajdaság XVIII. századi történetét a szerző és Branko Vranesevié írták meg. Kétségtelenül a XIX. és XX. század irodalma a leggazdagabb. Gazdaság-és társadalomtörténeti problémákkal azonban ebben a korszakban is viszonylag kevesen foglalkoznak, bár ennek vannak objektív okai : a káderhiány és a levéltárak részleges rendezetlensége. Levéltáraink nagyobb részt újabb alapítások; a két régi levéltár — a karlócai pátriárkái ós a vajdasági tartományi levéltár — rengeteg anyagot vesztett a megszállás alatt és teljesen szétzilált állapotban került vissza régi helyére. A gazdasági és társadalmi fejlődés végleges marxista szintézisét csak alapos részletmonográfiák után lehet majd elkészíteni. Erre a munkára azonban egyelőre igen kevesen vagyunk : Slavko Gavrilovié, Mezei István, Triva Krstonosic és e sorok írója. A régi történészek közül csupán az öreg forradalmár, Vasa Stajic végzett e területen érdemleges munkát, aki a régi Jugoszláviában kiábrándultan visszavonult a múlt kutatásába, s csak az ifjú kommunisták lendülete rántotta ki visszavonultságából, s vitte — vén fejjel — a partizánok közé. Stajic legjelentősebb gazdaság-és társadalomtörténeti munkája a nagykikindai koronakerület monográfiája,19 amely főleg az agrárproletariátus és szegényparasztság harcait ismerteti — először irodalmunkban. Egyéb műveiben főleg anyagot közöl, elsősorban az újvidéki polgárság még megírandó történetéhez.2 0 A XVIII. század vége és a XIX. század első felének mezőgazdasági viszonyaira és falusi társadalmára vetnek új fényt Slavko Gavrilovic, Zika Secanski és mások tanulmányai. Most került ki a sajtó alól Gavrilovié gondozásában és a tartományi levéltár kiadásában egy latin nyelvű urbariumgyűjtemény és okmánytár a Szerémség anyagából, amely főleg a Tican-féle parasztfelkelés (1807) okaira, lefolyására és következményeire nézve közöl érdekes anyagot. Az 1807-es parasztfelkelés iratait Secanski adta ki, bár nem nyújtotta a kérdés teljes okmánytárát.21 Bevezető tanulmányában azonban figyelmen kívül hagyta a felkelők kapcsolatait a szerbiai felkelőkkel, nem vette észre a mozgalom nemzeti elemeit, s tisztán elszigetelt parasztmozgalomként állította be. Gavrilovic több kisebb tanulmányban éppen a felkelés e nemzeti tartalmáról, osztályviszonyairól írt.22 Nagyobb terjedelmű doktori disszertációja a kor szlavóniai parasztmozgalmairól sajtó alatt van. A Zbornik Matice Srpske 7. száma (1954) egyébként teljes egészében az Első szerb felkelés vajdasági kapcsolatainak volt szentelve. Gavrilovicnak a sidi uradalom gazdasági és társadalmi viszonyairól szóló nagyobb tanulmánya a Zbornikban jelent meg. A kikindai múzeum és levéltár okmánypublikációi közül figyelmet érdemel Luka Nadlacki : 18 Lebl Árpad: Ogradjivanje posoda u Vojvodini (A földbirtok elkerítése a Vajdaságban). ZbMS 1950, 1. sz. — Madjari u Vojvodini 1700—1944. GIDV 1B51, 23 — 36. 1. 19 Vasa Stajic: Velikokikindski distrikt 1776 — 1876. Novi Sad. MS 1950. 2» Gradje za istoriju Novog Sada. IV. Novi Sad MS 1947. IX. Novi Sad. MS 1951. — Gradjc za, polit.icku istoriju Novog Sada. VIII. Novi Sad. MS 195 I. 2í &ivan Secanski: Gradja ο Ticanovoj buni. Beograd. SAN 1952. 22 Slavko Gavrilovié: Seljacki pokret u Sremu u doba Prvog srpskog ustanka (Parasztmozgalom Szerémben az Első Szerb Felkelés idejében). ZbMS Í954, 7. sz. 7 — 48.1. — Istoriska literatura ο Ticanovoj buni. ZA 1953, 207—13.1. — Andrija Popovic, uccsnik u Ticanovoj buni i Prvom ustanku (A. Popovié, a Tican-lázadás és az Első Felkelés résztvevője). Prilozi IV, 4, 1954. — Dva priloga proucavanja Krusciéke bűne (Két adalék a kruscsicai-lázadás tanulmányozásához). ZbMS 1954, 7. sz. 187 — 95. 1.
