Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - A vajdasági történetírás tíz éve (Löbl Árpád) 616

618 TÖRTÉNETI IlíODALOM követelményeinknek megfelelő, marxista irodalmat. Ebben az átmeneti időszakban a polgári pozitivizmus még számos hasznos és szükséges adatot tárhatott fel, amely anyagot nyújtott a későbbi marxista feldolgozások számára. A káderkérdés megoldását megnehezítette a nyelvkérdés is : a régi, tisztán szerb vagy magyar szempontú történetírással szemben most a Vajdaság egészének történetét kellett feldolgoznunk, az itt élő népeket szoros együttélésükben és egymásrautaltságukban bemutatnunk. Ez pedig az itt élő népek nyelvének ismeretét tételezi fel. A régi Jugoszlávia nagyszerb nemzeti elnyomása idején csak a szerbek foglalkoztak történetírással, s csak most nő fel egy olyan ifjú történésznemzedék, amely anyanyelvén kívül kielégítően ismeri a többi nép nyelvét is. A Vajdaság ókori és középkori történetére vonatkozó helybeli forrásanyag alig van. Levéltáraink legrégibb anyaga 1690-től,. vagy esetleg csak 1712-től kezdődik. Középkori történelemmel foglalkozó mű tehát igen kevés van. Legjelentősebbek az 50 éves írói munkásságát nemrég ünnepelt Nikola Radojcic munkái : Dusán törvénykönyvének kiadása, a törvénykönyvvel kapcsolatos forráskritikai problémák tárgyalása, az első szerb történetírókról szóló tanulmányai.5 A XVI—XVIII. század történetének már több művelője akadt az elmúlt évtized folyamán. Az idősebb generáció tagjai közül Duían Popovic foglalkozott legrészletesebben ezzel a korral, még a régi szellemtörténeti módszer jegyében. Munkáinak egy része puszta anyagközlés, de vannak szintézisei is, amelyekben azonban nem a Vajdaság egészét tekinti, hanem csupán a szerbek történetét, az egykori nacionalista történetírás szellemében.6 Marxista módszerekkel nyúl a XVII. század egyes kérdéseihez Rakja Veselinovic, aki egyrészt a kor gazdasági életével (céhrendszer, kereskedelem, másrészt Carnejovic III. Arsenije patriárka életével és munkásságával, s az ún. „bécsi háború" (1683 — 1699) más jelentősebb szerb szereplőivel (pl. Raspasanovic) foglalkozott.7 A vajdasági múzeumok évkönyvében (Rad vojvodjanskih muzeja) 1954-ben Evlia Cselebi „betyárjairól" írt, akikben, mint egykori vándorlegényekben, az itteni proletariátus első megjelenési formáját látja. A hamarosan megjelenő gyűjteményes kézikönyvben,8 amely négy kötetben fogja tárgyalni a délszláv népek történetét, a II. kötetben a Vajdaság XVI— XVII. századi történetéről Branko Djurdjev és a cikk irója írtak. 5 Nikola Radoj6ic : DuSanov zakonik. Novi Sad. MS. 1951. Karlovaßki rukopis Justinijanova Zakona i Dusanova zakonika (Justinianus és Dusán törvénykönyveinek karlócai kézirata) GIDV 1951, 7—103. I. — Oblik prvih modernih srpskih istorija : povodom Marsilijeve istorije Srba (Az első modern szerb történelmek formája; Marsili : A szerbek története kapcsán). ZbMS, 1951. 2. sz. 5 — 56. 1. 6 DuSan J. Popovié: Srbi u Sremu do 1736—1737. Beograd, SAN 1950. — Srbi u Banatu do kraja osamnaestog veka. Beograd SAN 1955. (Szerbek a Bánátban a XVIII. sz. végéig). — Srbi u Backaj do kraja XVIII. veka. Beograd SAN 1952. — Srbi u Budimu 1690—1740 godine. Beograd SAN 1952. — Srbi u Vojvodini. Novi Sad, MS 1957. 7 Rajkó L. Veselinovic : Arsenije III Öai •nojevié u istoriji i knjizevnosti, Beograd, SAN 1949. — Toma Raspasanovic (Raspasani) i njegov rad za Austro-turskog rata krajem XVII veka. ZbMS 1956. 12. sz. 39 — 64. 1. Prilog istoriji esnefa XVIII veka (Adalék a céhek történetéhez a XVIII. sz-ban). GIDV 1951. 141—46. 1. — Razvitak i unutrasnji zivot srpskih esnafa u Vojvodini. (A vajdasági szorb céhek fejlődése és belső élete.) ZbMS 1955, 11. sz., 22 — 38. 1. 8 Istorija naroda Jugoslavije. Első kötete (a XVI. sz. elejéig) 1953-ban jelent meg. — Vojvodina II, 1941. Vasa Stajié: Gradansko drustvo i seljaci.