Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - A Štúr-évforduló alkalmából megjelent kiadványokról és a szlovák nemzeti mozgalom néhány problémájáról (Arató Endre) 603
TÖRTÉNETI IRODALOM 605 1953-ban a fiatal szlovák marxista történetírás néhány képviselője vallotta magáénak azt a főként Vladimir Matula által képviselt nézetet, amely a Stúr-vezette szlovák nemzeti mozgalmat élesen kritizálva, kétségbevonta Stúrék jelentős s pozitív szerepét a szlovák nép történetében. Ez a felfogás abból a helyes célkitűzésből indult ki, hogy harcolni kell a szlovák burzsoá nacionalizmus s az e nézeteket képviselő történeti munkák ellen, e harcot azonban puszta jószándéktól vezérelve túlhajtotta, s nem •értékelte kellően a szlovák nemzeti mozgalom, s vezetőinek pozitív és előremutató célkitűzéseit.12 Közeledve azonban Stúr halálának 100. évfordulója, a szlovák marxista történészek tovább folytatták az e korszakra vonatkozó kutatásokat. S az említett reprezentatív Stúr gyűjteményes kötet nem tette magáévá ezt a nézőpontot, a szlovák történészek Matula korábbi álláspontjától eltérően, helyesen, úgy harcoltak a tudomány fegyverével a nacionalizmus ellen, hogy értékelték, s elismerték a szlovák nemzeti mozgalomnak, vezetőinek, s főképpen Stúrnak pozitív célkitűzéseit és a szlovák nemzeti fejlődés szempontjából jelentős tevékenységét. Ezzel kapcsolatban elsősorban a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete Igazgatójának, Eudovít Holotiknák összefoglalójára, Karol Golán, Julius Mésâroëés Stefan Heretik tanulmányaira18 utalok. Holotík említett s a konferencia eredményeit összefoglaló zárszavában S túrt kispolgári demokrataként értékelte.1^ Az azóta folytatott kutatás'ok alapján azonban úgv vélem, liogv ez nem helves, Stúr nem volt radikális demokrata, hanem liberális politikus. Persze a szlovák liberalizmus, nem lévén viszonylag fejlett ipar s munkásosztály a szlovák megyékben, sokkal közelebb állt a radikális nézetekhez, mint a nyugat-európai, vagy akár a csehországi értelemben vett liberalizmushoz. így e nézetkülönbség csak látszólagos, a terminológiai eltérés nem takar tartalmi ellentmondást : mindnyájan egyaránt értékeljük Stúr demokratikus célkitűzéseit és munkásságát. Stúr munkásságának értékelésével szorosan egybefonódik egy másik vitás kérdés, ami ugyancsak Matula tanulmányaival kapcsolatban vetődik fel. Matula többször kifejtette, hogy a szlovák nemzeti mozgalomban Stúr mérsékelt irányzatával szemben állt egy radikális csoport, amelyet a lőcsei líceumban működő Ján Francisci valamint a Pesten jurátuskodó Jankó Král vezettek, akik élesen bírálták a Stúr által szerkesztett Slovenskje Národnje Novinit. Matula írásaiban hol határozottabban, hol pedig bizonytalanabb formák közptt képviselte ezt a nézetet. Korábbi írásaiban, amelyek kevesebb bizonyítóanyagot tartalmaztak, nézete határozottabb,1 5 később, nyilván a kritika és az ált ala is feltárt anyag alapján, már egyre körültekintőbben fogalmazta meg nézeteit, amelyeket azonban lényegében nem változtatott meg. Érdekes idézett népszerű munkájának, majd legújabb cikkének összehasonlítása, mely világosan tükrözi Matula felfogásának ingadozásait. Eudovít Stúr c. népszerű munkájában a szlovák mozgalom két irányzatát megkülönböztetve, a radikális szárnyról Matula a következőket írta: „De ennek a radikális demokratikus szárnynak nem volt lehetősége önálló iránnyá formálódnia, és nem is került sor a szlovák polgári nemzeti mozgalom vezető, mérsékelt irányzatával (értsd : Stúrékkal) való nyilt konfliktusra."1 6 Matula legújabb tanulmánya bár nem éles fogalmazásban,1 7 mégis a fenti nézetével szemben azt fejti ki, hogy ideológiai szakadás 12 Vladimir Matula ennek a nézetének először egy tanulmányom bírálata kapcsán adott hangot (Sociálne motívy slovenského národného hnutia ν r. 1845—48. Martin, 1952. A bírálatot 1. Historicky Casopis 1953. 4. sz. 709—714. 1. Ε szlovák nyelvű tanulmányom rövidebb változata korábban a Századok 1948. i—4. számában jelent meg A szlovák nemzeti mozgalom a forradalom előtt 1845—1848 címen. 208—234.1.). Matula e bírálatában azt vetette a szememre, hogy a szlovák burzsoá történetírás hatása alatt állottam abban, hogy idealizáltam a szlovák nemzeti mozgalmat. így az a furcsa helyzet állt elő, hogy egy magyar történész — nem utolsósorban éppen a magyar nacionalizmussal szembeni harctól vezérelve — inkább értékelte a szlovák mozgalomnak a szlovák nemzet szempontjából jelentős célkitűzéseit ás lépéseit, mint Matula, s ezért a szlovák burzsoá nacionalizmus vádja érte. 13 L. Holotik összefoglalója az idézett gyűjteményes kötetben 497—511. 1., K. Golán cikke uo. 13—39. I. (Eudovít Stúr a slovenské národné hnutie ν tridsattfeh rokoch XIV. storoíia) valamint J. BubniekV: Κ problematike verejnej a politickej éinnosti Ludovíta gtúra ν rokoch (1840—1849) 41—56. 1. MésároS: Stúrov boj za oslobodenie slovenského rolnictva spod jarma feudalizmu 129—153.1., S. neretlk: Sociálnopolitické a ekonomické názory Iiudovíta Stúra (155—183.1.) c. tanulmányai. 14 Itt szeretném megjegyezni azt, hogy Matula idézett, 1953-ban írt recenziójában tanulmányomat azért is bírálta, hogy a szlovák mozgalom vezetőit, s elsősorban Stúrt radikális demokratának tartottam (Historicky Casopis, 1953. 4. sz. 712. 1.). 15 L. mindenekelőtt a tanulmányommal kapcsolatos recenziót uo., továbbá H3 HCTOPHH c/ioBaijKoro Hauwo-HajiHoro flBHweHHH 40-x ronoB (YqeHHe 3anwCKH HHCTHTVTa CjiaBflHOBeneHHH. XII, k. valamint Κ niektorym otázkam slovenského národného hnutia Styridsiattfch rokov XIX. stor. Historicky Casopis, 1954. 3. sz. 375—406. 1. "I. m. 45. 1. 11 Snahy ο prehlbenie demokrátickej linie Slovensk^ch Národn^ch Novín a formulovanie revoluíného programú slovenského národného hnutia. Historicky Casopis, 1958. 2. sz. 202—223.1. Maga a cím óvatos, mert a radikális irányzat kialakulását a szlovák politikai lap kritikájával hozza összefüggésbe. Egyébként Matula nyíltan kifejezésre juttatja, hogy a két irányzat alaposabb kidolgozására még szélesebbkörű kutatásokra van szükség (204. 1.).
