Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Arató Endre: Az „Arany Prága” szláv intézményeiben 547

548 ARATÓ ENDRE különben politikai háttere, ellenforradalmi célkitűzése volt a Szovjet-Oroszország, ill. Szovjetunió története figyelemmel kísérésének vagy a lausitzi szorb anyag gyűjtésének. A lausitzi szorb területeket ugyanis a cseh burzsoázia Csehszlovákiához akarta kapcsolni. Ε célkitűzés eredményes indoklásához szükség volt a lausitzi szorbok történetének, kultúrájának tudományos vizsgálatára, tehát egy gazdag szorb könyvtár összegyűjtésére, így e politikai és gazdasági célkitűzéseknek tudományos megalapozását igyekeztek adni. A fejlett cseh polgári tudomány támogatta is a cseh polgárság gazdasági és politikai célkitűzéseit. S ha most ezeket a politikai intenciókat élesen bíráljuk is, mégis a marxista tudomány számára rendkívül hasznos ez a gazdag szláv gyűjtemény, amelyet a csehszlovák Külügyminisztérium bőkezűen és gazdag lehetőségeinek kihasználásával, külképviseletei útján vásárolt össze. A szláv gondolat kifejezetten politikai jellegét tükrözték a két világháború között Csehszlovákiában nagy számban megjelent szláv témájú népszerű cikkeket tartalmazó lapok, amelyek a szláv gondolatot propagálták.2 Rátérve most már a XIX. század első felére : e könyvtárban megtalálhatók mindazok a szláv folyóiratok, amelyek a szláv gondolat propagátorai voltak ebben az időben. Ilyen lap, hogy csak a legfontosabbakat említsük: a Varsóban 1842—1843-ban oroszul és lengyelül megjelent Dennica-Jutrzenka, amelyet Pjotr Dubrovskij szerkesztett,3 és a lwówi Slawianin, amelynek Stanislaw Jaszowski volt a kiadója és szerkesztője. Ezeken az általános szláv témájú folyóiratokon kívül különböző nyelvű lapok egész sorát olvashatjuk a prágai szláv könyvtárban. 23 e korszakra vonatkozó lengyel lap közül csak néhányat említünk meg, mint pl. a Gazeta Krakowskát, a Przeglqd Poznanskit és a Tygodnik Literackit, melyek ha nem is teljesek, de több évfolyamuk megvan a Szláv Könyvtárban. A 22 szerb—horvát lap között olyanokat találunk, mint Dimitrije Davidovié Zabavnikja vagy Karadzic Danicájának több évfolyama, az Újvidéken kiadott, de a mi könyvtárainkban nem található Backa vila (1841) vagy a dalmáciai horvát lap (Zora Dalmatinska) egy-egy évfolyama. A múlt század negyvenes évei ft ek legfontosabb szlovén lapjait ts megtalálhatjuk Prágában.4 A bolgár anyag között a legértékesebb a Konstantin Fotinov által Szmirnában 1844—1846 között kiadott Ljuboszlovie ili periodicseszko novszemjeszacsno szpiszanje o. lap. Lényegében teljes az e korszakra vonatkozó szorb sajtóanyag is.6 2. Amit a Szláv Könyvtárban nem talál meg a kutató, azt áttanulmányozhatja a Cseh Nemzeti Múzeum, Könyvtárának Szláv osztályánβ. Ε szláv könyvtár az előbbitől eltérően egykorú gyűjtés, s abból az időből való, amikor a cseh nemzeti mozgalom résztvevői a szláv gondolat, a szlávok összefogásának legbuzgóbb apostolai voltak. Ε könyvtár Václav Hanka révén szoros összeköttetésben állt a szláv világgal és sok cserepéldányt kapott. Ezenkívül itt található — hogy csak a legnevezetesebbekét említsem — Josef Dobrovsky, Josef Pavel Safarík, Frantisek Palacky és Václav Hanka könyvtára is. Közülük Safat'ík könyvtárának külön katalógusa is van. Ε könyvtárban az általános szláv témájú folyóiratok között megtaláljuk Josef Dobrovsky Slavinját (1808) és Slovankáját (1814—1815). Olvashatjuk továbbá a szerb Urániát (1837), a Srbskij Dalmatinskij Almanachot (1836—1849), a szlovén Krajnska Zhbelizát (1830—1833) és a szorb Serbska Jutnickát (1842). Itt jegyzem meg, hogy a könyvtárnak lausitzi szorb osztálya is van, amelynek katalógusa külön is megjelent.' Ε két könyvtár hatalmas könyvanyaf*ára rövid beszámolómban nem térhetek ki, feladatomnak elsősorban a történeti kutatás számára elsőrendűen fontos és forrásértékűiéi bíró, gazdag sajtóanyag vázlatos ismertetését tartottam. 3. Nem szláv intézmény, de igen sok szláv vonatkozású anyag található a Cseh Nemzeti Múzeum Irodalmi Levéltárában, ahol a cseh nemzeti mozgalom résztvevőinek ' Néhány példa : Cesko—-luzicktf Vfstník, Praha 1925 ; Öeskoruská budoucnost. Nezávisty orgán Ssl.—ruské vzájemnosti, Praha 1929—1933; Ceskoslovensko—jihoslovanská Liga, Praha 1921—1926; Ceskoslovensko—Jugoslovenská revue, Praha 1931—1937 ; Ceskoslovensko—Polská koreäpondence (Ceskoslovenská—Polská Spoieönost), Praha 1933 ; Pochodeö Slovanstva. Mésiöník vi'novany slovanské vzájemnosti. Praha 1933 ; Slovo. Mjeseöník za kulturna, ekonomska i soeijalna pitanja .Tugoslavije i Cehoslovacke, Zagreb 1937. Itt nincs hely arra, hogy felsoroljuk a többi szláv nyelven s a két világháború között megjelent szláv témájú lapokat, de ezek mind megtalálhatók a prágai Szláv Könyvtárban. 3 Djennjica. Lityeraturnaja gazeta poszvjascsonnaja szlavjanszkini predmetam ... Jutrzenka pismo literackie, psowiçcone przedmiotom slowiaúskim ... 4 Knjetijske in rokodelske novice (Jan Bleiweis), Ljubljana 1843—1883 ; Slavjanski rodoljub. Meseöni őasopis na svitloho dan od Slavjanskiga druitva ν Terstu, 1849 ; Slovenija, Ljubljana 1848—1850 stb. 5 Casopis Towafsta Maéicy Serbskeje (J. E. Smolef), Budysin 1848—1937 ; Jutrniéíka. Nowiny za Serbow (J. P. Jordan), uo. 1842. • Gyakran előfordul az is, hogy egy-egy folyóirat e két könyvtár példányaival együtt teljessé tehető. Pl. az emiitett bolgár Ljuboszlovie, Karadiié Danicája, a Zora Dalmatinska vagy a szlovén Kmetijske in rokodelske novice, a lengyel Przeglad Poznanski stb. ' Jos. Volf: Luíické oddélení ν Knihovné Národního Muzea ν Praze. Praha, év nélkül.