Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Iványi Emma: A szóhagyomány mint a legújabbkori amerikai történetírás egyik forrása 494
A SZÓHAGYOMÁNY MINT A LEGÚJABBKORI AMERIKAI TÖRTÉNETÍRÁS EGYIK FORRÁSA 497 ( gyűjtik az anyagot, általában még csak készülőben vannak és így megbírálásuk nem volt lehetséges. A Ford-életrajz tanulságai azt mutatják, hogy az amerikai történészek a jövőben is foglalkozni kívánnak hasonló jellegű rpunkával, azonban szükségesnek tartják a már meglévő módszertani utasítások, szabályzatok állandó tökéletesítését az újabb megfigyelések alapján. A történeti interjú alkalmazásában, forrásanyagunknak a személyes visszaemlékezésekkel való kibővítésében a magunk részéről itthon is nagy lehetőségeket látunk. Legújabbkori forrásanyagunk nagy része a hadiesemények során elpusztult. Az utolsó 80—100 év történetével foglalkozó kutatók tanúsíthatják, milyen gyakran elégtelenek a levéltári iratokból nyerhető felvilágosítások, mégpedig nemcsak az anyag megfogyatkozása, hanem sokszor jellege következtében is. Sok más példa közül kiemelhetjük, hogy a polgári állam hivatalos irattermelése a haladó mozgalmakat fonákjukról mutatja be, velük szemben elítélő álláspontot foglal el. Más esetben lényeges adatok azért hiányoznak az iratokból, mert bizalmas természetük folytán, vagy mert az egykorú közvélemény előtt jelentéktelennek tűntek, el sem jutottak az írásbeli lerögzítés állapotába. A régmúlttal kapcsolatban ezen már nem tudunk változtatni, de törekednünk kell arra, hogy múltunknak még élő és elérhető tanúbizonyságait megszólaltassuk. Jelen beszámolónak nem célja a Magyarországon folyó hasonló jellegű munkák ismertetése, mivel azok külön tanulmányt érdemelnek. Nem mulaszthatjuk el azonban, hogy rá ne mutassunk a Párttörténeti Intézet úttörő munkásságára, amelyet a magyar munkásmozgalommal kapcsolatos visszaemlékezések gyűjtése terén évek óta végez, az 1890-es évektől 1945-ig a munkásmozgalom minden korszakára és 1945 után a népi demokratikus állam kialakulásának első éveire vonatkozólag.2 Ennek a nagy vállalkozásnak eredményeképpen eddig már több kiadványkötet is napvilágot látott.3 A munka irányítói nálunk is továbbra is az írott forrásokat tekintik a történetírás elsődleges forrásainak, de az a véleménvük, hogy kellő kritikával sokat meríthetnek az „élő forrásokéból is. Megítélésünk szerint a kortársi visszaemlékezések gyűjtése nálunk is kiterjeszthető a munkásmozgalom mellett a történetírás egyéb területeire is. A legújabbkori kutatók valanîennyien szükségét érezték, hogy a közelmúlt hitelt éidemlő szemtanúival beszélgetéseket folytassanak, sőt ezt többen meg is tették. Ám ezen a téren eddig csak szórványos „partizánmunka" folyt, holott a kérdés megoldása a történeti kutatóintézeteket és a levéltárakat egyaránt érinti. Az eddigi kísérletek kiterjesztése, az újfajta kutatómunkának szigorúan tudományos alapon és nagy emberi tapintattal történő megszervezésé bizonyára itt is jelentős eredménnyel járna, annál inkább, mert a munkásmozgalom frontján szerzett gyűjtési tapasztalatok útmutatásul szolgálhatnak. Sürgősen ki kellene dolgozni, ugyancsak a fenti tapasztalatok felhasználásával, a gyűjtő és feldolgozó munka módszertanát is. Ez nagy hasznára válnék a már most folyó munkáknak, s itt fel kell hívnunk a figyelmet a nagy méretekben folyó helytörténeti kutatásokra ; a helytörténeti monográfiák szerzői csaknem kivétel nélkül kiegészítik írott forrásanyagukat a helybeli visszaemlékezésekkel. A visszaemlékezések gyűjtésének munkája Magyarországon is elérte azt a fejlettségi fokot, amely lehetővé teszi szélesebb, eddig kevésbe érintett körökre való kiterjesztéséi és a munka elvi és módszertani alapjainak lerögzít ósét. IVÁNYI EMMA ' Balázs Béla: A személyes visszaemlékezések felhasználása népi demokráciánk történetének feldolgozásában. Századok, 1955, 882—896. 1. 1 Hősi harcok emlékei. A magyar munkásmozgalom múltjából. (Összeáll, és szerk.: Lányi Ernőné.) Bpest, 1955, 214 (2) 1. — Vagyunk az ifjú gárda. Emlékezések az ifjúmunkás mozgalomra 1900—1944. (Szerk.: Lányi Ernőné.) Bpest, 1957, 301 1. stb. , 19 Századok
