Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szuhay Miklós: A Tanácsköztársaság agrárpolitikájának kérdéséhez 473
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK KÉRDÉSÉHEZ1 Az 1918-as polgári demokratikus forradalom eredményeként uralomra került Károlyi-kormány egyik legfontosabb feladata a földkérdés rendezése volt, más szóval fel kellett volna osztania a feudális eredetű nagybirtokokat. Amint ismeretes, ez nem valósult meg. 1919. február 16-án ugyan hoztak törvényt a földosztásról, de ennek megvalósítására nem került sor. A polgári kormány a földreform végrehajtását a következő gazdasági évre, tehát őszre Ígérte. A parasztság a polgári forradalom győzelme után bizalommal tekintett a kormány felé, s remélte, hogy a földosztás megvalósítására mihamarabb sor kerül. így a novemberi hónap várakozással telt el, várták, hogy a kormány hozzá kezd a Nemzeti Tanács kiáltványában meghirdetett „nagyszabású, a népet földhöz juttató birtok- és szociálpolitikai reformok megvalósításához".2 Novemberben tehát még nem igen volt szó a földosztás követeléséről és annak megvalósításáról, amihez a kormány iránti bizalom mellett az is hozzájárult, hogy a parasztság a forradalom győzelme után elsősorban az államapparátus tagjai, főleg a falusi jegyzők, szolgabírák stb. elleni fellépéssel volt elfoglalva. Ez az időszak a hosszú-hosszú idők alatt felgyülemlett elnyomatás, kisemmizettség és megaláztatás egy csekélyke töredéke törlesztésének kora volt. Miután pedig a polgári kormány leverte e mozgalmat, az uralkodó osztály terrorjával megvalósított „rendcsinálás" után rövid időre viharelőtti csend borult a falura. November végére megváltozott a helyzet. A parasztság kezdte elveszíteni türelmét és egyre nagyobb mértékben követelte a földosztást. A belügyminiszter a paraszti nyomás alatt 1918. december 8-án, azon a napon, melyen a földreform törvény a minisztertanács elé került, a földosztást követelő parasztság megnyugtatása céljából körrendeletet küldött a főispán-kormánybiztosokhoz. A rendeletben, amely bővelkedik szép szólamokban, az alábbiakat olvashatjuk: A demokratikus alapon nyugvó társadalmi rendszerben a népérdekeknek a legteljesebb mértékben kell érvényesülniük, s így a földművelő nép jogait elismerni és érvényesíteni elsőrendű kötelesség. A népköztársaság kormánya az igazságos berendezkedést célzó elveknek megfelelőleg olyan birtokpolitikai programot tűzött maga elé, amely a nép szélesebb rétegeit, s főleg a harctérről hazatérő katonákat földhöz juttatja, megvalósítva azt az elvet, hog5' „a föld azé legyen, aki azt megműveli". A továbbiakban arról beszél a rendelet, „hogy ilyen nagy újítást a kormány egy csapásra meg nem valósíthat", amiről a hatóságoknak meg keü győzni a népet. „De a legalkalmasabb útja volna a nép megnyugtatásának, ha a nagybirl okosok mérsékelt bérleti feltételek mellett, vagy részes gazdálkodásra már most önként átengednék földjeik egy részét olyanoknak, akik a birtokpolitikai akciók során földre számíthatnak . . . Bízom abban, hogy a nagybirtokosok át fogják érezni azt, hogy a földek használatának önkéntes átengedésével nemcsak az állam elsőrangú érdekeinek tesznek rendkívüli szolgálatot, hanem saját létérdekeiket is megvédik az esetleg nyugtalankodó elemek túlkapásaival szemben."3 , 1 A jelen tanulmányhoz felhasználtam a Tanácsliöztásraság 40. évfordulójára a Marx Karoly Közgazdaságtudományi Egyetemen benyújtott, a Tanácsköztársaság gazdaságpolitikájával foglalkozó diákpályázatok adatait is. A gazdaságtörténeti tanszék Irányításával és »vezetésével készült pályamunkák közül az agrárpolitikával Strélinger Ildikó II. éves külker, szakos hallgató: A földkérdés és a kisbirtokosság helyzete a Tanácsköztársaság idején. Szamosvölgyi Elemér II. éves számvitelszakos hallgató · Termelőszövetkezetek Somogy és Fejér megyékben, Pillis Lóránt II. éves külker, szakos hallgató : A Tanácsköztársaság gazdaságpolitikájának egyes kérdéseihez, valamint Sándor Teréz I. éves belkereskedelmi szakos hallgató : A Tanácsköztársaság gazdaságpolitikája a Győr és Sopron megyei korabeli sajtó tükrében c. dolgozatai foglalkoznak. 'Népszava 1918. okt. 26. Magyarország népéhez! A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. A következőkben MMTVD. 3Magyarországi Rendeletek Tára 1919.1. köt, Bpest, 1919. 245—246.1.
