Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szekeres József: Adatok az 1937. évi pécsi éhségsztrájk történetéhez 438

ADATOK AZ 1937. ÉVI PÉCSI ÉHSÉGSZTRÁJK TÖRTÉNETÉHEZ 467 Azután Esztergályos jött a telefonhoz azzal, hogy ö ezt szeretné a földalatt sztrájkólókkal közölni. Alulírott azonban azt mondotta neki, hogy ez teljesen céltalan, ezzel sem lehet a munkásságot meggyőzni, mire Esztergályos elállott tervétől. Közvetlen utána a főispán hívott fel, kinek fent mondottakat elreferáltam és aki értesített arról, hogy ő beszélt Bornemisza miniszterrel Vasasról és a sztrájkoló munkásokkal vaíó érintkezés kérdésében egymást tökéletesen megértették, ami azt jelenti, hogy immár Bornemisza is helyesli a főispán álláspontját, mely szerint a sztrájkolókkal a szoc. dem. pártvezetőség tagjai ne érintkezzenek egyelőre. Főispán továbbá kérdi, hogy mi lesz akkor, ha a munkások kijönnek, mire alulírott azt válaszolta, hogy rögtön jelenti a vezérigazgatónak, azonban, hogy vezérigazgató mit fog csinálni, azt alulirott nem tudja. Trunk Vendelt a földalatti sztrájkolók azért, mert betegpek érezte magát, kiengedték, ki Stubnának négyszemközt azt az értesítést adta, hogy földalatt tartózkodók zöme már ki akar jönni, csak a lázítók és a hangoskodók gátolják meg ebben őket. Később a sztrájkolók újból megjelentek a rácsnál, és közölték, hogy az emberek nem fognak kijönni."6

0 Csütörtökön délben a kormány tagjai összeültek a pécsi sztrájkolók ügyében. Darányi miniszterelnök, Bornemisza iparügyi miniszter és Mikecz Ödön belügyi államtitkár voltak a megbeszélés résztvevői. A megbeszélés végén Bornemisza rövid nyilatkozatot adott : ,,A hatóság az erőszakos munkabeszüntetést és rombolást végrehajtó sztrájkolókkal nem tárgyal, a bűnösök büntetlenségét nem hajlandó biztosítani. A sztrájk befejezése esetében ellenben a munkásság jogos bérigényeinek kielégítésére hajlandó a munkásság cgyrészének erőszakos föllépése miatt félbeszakadt tárgyalásokat folytatni."5

1 Ugyanakkor bizalmasan közölték a kormányhoz közelállók, hogy az iparügyi minisztérium átiratot intézett a DGT bécsi központjához, amelyben záros határidőn belül, péntek délelőtt 11 óráig választ kér a bécsi központtól, hajlandó-e belemenni a munkásság 8%-os bércsökkentésének visszavonásába vagy nem. Amennyiben a bécsi vezetőségtől nem érkezik meg a válasz — közölték —, akkor a kormány kénytelen lesz élni a bérmegállapító bizottság kiküldésével. Erre a lépésre azért volt szükség, mert a kormány még csütörtökön sem tudott tárgyalni a DGT képviselőivel a sztrájkról — a magyarországi DGT vezetőség nem volt feljogosítva a pécsi ügyben tárgyalások folytatására — Bécs pedig továbbra is hallgatott. Az esti órákban Bornemisza a Nemzeti Egység Pártja klubhelyiségében, két kártyaparti közben nyilatkozott az újságíróknak a pécsi helyzetről. Itt újból a sztrájk fölöslegességéről szólt és reményét fejezte ki a rend és béke mielőbbi helyreállítása tekintetében.5

2 A kormány magatartásából kitűnt, hogy az egész ügyet igen kellemetlennek tartja. A kormány elsősorban a rendet és a nyugalmat féltette, az ügy szociális vonatkozása : a 4000 bányász és családtagjaik élete különösebben nem érdekelte — ez kitűnt a sztrájk előtti hosszú hetek terméketlen huza-vonáiból, amikor lehetőség nyílott volna a sztrájk megelőzésére. A Darányi-kormány csak akkor kezdett el komolyabban foglalkozni a munkások kérelmével, amikor a kényszerítő körülmények miatt nem volt lehetőség a halogatásra. Azonban a cselekvés sem a bányászok helyzetén való javítani akarás szándékával történt, hanem a rend helyreállítása érdekében. A kormányzat Magyarországon Gömbös miniszterelnöksége óta sokat beszélt a munkásokról. Újságjaikban magyar testvérnek szólították őket és antikapitalista szólamokat hangoztattak, de tenni igen keveset tettek helyzetük megváltoztatására. A jobboldal féktelen demagógiájában egyformán felhasználta a nyilaskeresztet és horogkeresztet, a kaszát és a kampót, a rendi államot és a többi szociális frázist politikai céljai érdekében. Szavakban mindenkit túllicitáltak, demagógiájukkal mindenkit meg akartak szédíteni, antikapitalista jelszavaikkal a munkásságot akarták maguk mellé állítani, de valójában, cselekedeteikben változatlanul közömbösek, érzéketlenek és rosszakaratúak maradtak a munkások ügye iránt. M KGL-DGT. Big. Szabolcs igazgató iratai. 1937. " Az Est, 1937. febr. 26. "Pesti Napló, 1937. febr. 27. 17*