Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szekeres József: Adatok az 1937. évi pécsi éhségsztrájk történetéhez 438

ADATOK AZ 1937. ÉVI PÉCSI ÉHSÉGSZTRÁJK TÖRTÉNETÉHEZ 441 Átlagos Egy vájár műszakszám vájárkereset Ρ (vájár) havi keresete Ρ Budapestvidéki 22,5 5,44 400 122,40 MÁK Tatabánya 23,4 6,07 1932 142,03 Salgó dorogi bánya 23,7 4,91 1241 116,37 MÁK tokodi bánya 21,1 4,97 213 104,87 Ajka 24,5 5,15 374 126,17 Egercsehi 20,7 5,02 290 103,91 Brennberg 22,5 4,72 328 106,20 Salgótarján 22,8 5,31 3300 114,23 D. G. Τ 19,8 5,16 1098 101,915 A csekély nagyságú munkabért a társulat levonásokkal csökkentette. Jelentékeny összegeket vontak le lakbér és áramhasználat címén a társulat 50—60 éves házaiban lakó bányászoktól, az élelmitárakban az árak alig valamivel voltak kisebbek a normális kiskereskedelmi áraknál. így az élelmitárak nem jelentettek segítséget a bányászok nehéz helyzetében. A társulat tulajdonát képező telkeken és épületekben levő vendéglőket, mészárszékeket és sütődéket pályázat útján annak a vállalkozónak adták bérbe, aki a legtöbbet ajánlotta s érthető, ha ezek kihasználva a bányatelepek várostól való elzártságából adódó monopol-helyzetüket, igyekeztek minél magasabb árakkal működni. Bérezés tekintetében tehát messze elmaradt a DGT a magyarországi bányákban fizetett bérektől. 1933-ban a gazdasági válság hatására a földalatti munkánál 8%-kal, a felszíni munkáknál 6%-kai csökkentettéka béreket. A bérek leszállítása évi 350 000 pengőt tett ki. A bércsökkentést követő időszakban azonban az egy műszakra eső készpénzkereset jóval kisebb lett, mint a 8 illetve 6%-kal kisebbített kereset. Ennek a ténynek több oka volt, pl. a társulat munkaerő politikája, amely arra irányult, hogy a kiöregedett vagy kellő szolgálati idővel már rendelkező bányászokat nyugállományba helyezze. Ezek a munkások többnyire — koruknál és szolgálati idejüknél fogva — elérték a legmagasabb bérezési fokozatokat. Ezért nyugállományba helyezésük a társulat számára igen kedvező volt, mert ugyanazon munkát kisebb fizetésű és fiatalabb bányászokkal végeztethették el. A kifizetett munkabérek összczsugorítását eredményezte az üzemszüneti ún. szanált napok bevezetése. 1934-ben 131, 1935-ben 72,5 és 1936-ban 77,5 napon nem termeltek a bányaművek, hanem a társulat helyi vezetői által kiválogatott „megbízható" bányászok végeztek fenntartási és előkészítő munkákat. A szünnapok nagy számánál fogva arra is lehetőség nyílt, hogy hétköznapokon végeztessék el az eddig vasár- és ünnepnapon szokásos munkákat, ami az ezen a címen kifizetésre kerülő pótbéreket az 1933/36. években kb. 50%-kal kisebbítette. A bányatelepi vezetők, hogy az •igazgatóság jóindulatát biztosítsák, a központi jellegű takarékossági rendelkezéseken túlmenve is igyekeztek tervszerű módon csökkenteni a kifizetésre kerülő béreket. Így a bányákban végzett javítási és fenntartási munkákra nem teljesítménybérben (szakmányban) dolgozó munkásokat rendeltek, hanem ún. urasági béres, órabéres alkalmazottakat, akik mögött az állandóan ottlevő felügyelő személyzet gondoskodott a kellő mértékű dolgoztatásról. Továbbá az előléptetéseknél előszeretettel az alacsonyabb kategóriák legmagasabb osztályában levőket részesítették előnyben, oly módon, hogy a következő fokozat legalacsonyabb lépcsőjére kerültek. Itt a fizetés néhány fillérrel volt csupán magasabb, viszont teljesítményben jóval többet kellett nyújtani. A kereseti lehetőségeket befolyásolták a büntetések is. Ha a szén közé kő került, ami a tetőzet gyakori bomlása miatt elkerülhetetlen volt, akkor már levonták a csille árából. A DGT szolgálati utasítása szerint 2% palatartalomig nem töröltek csillét, 2—6%-ig a százalék felének megfelelő, 6 —19%-os palatartalomnál pedig a megállapított palaszámnak megfelelő csilleszámot törölték. A rendelkezésre álló adatok szerint a csilletörlések főleg a harmincas évek első felében voltak nagyobb jelentőségűek, az 1937. évi éhségsztrájkot megelőző időszakban a kitermelt csillék 1 — 2 százalékát törölték palatartalom miatt.6 t 4 KGL—DGT Big. Szabolcs gazgató i ratai 1936. 5 KGL—DGT Big. Szabolcs igazgató iratai. 1936 decemberi adatok. ' Pécsi bányakapitányság 448/1937.