Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szekeres József: Adatok az 1937. évi pécsi éhségsztrájk történetéhez 438
440 SZEKERES JÓZSEF Munkáskategória 1931 1935 1936 1937 Munkáskategória (július hó) (január hó) Vájár Segédvájár Csillés Szakmunkás Napi munkás 130 113,52 91,30 121,42 93,08 103,81 89,26 -74,90 112,58 83,93 101,32 88,31 74,06 117,47 83,54 — Átlagbér 105,86 87,79 87,58 90,483 Az egyes műszakbérek alakulása a következő : 1931 1936 Vájár 5,91 4,92 Segédvájár 5,16 4,36 Csillés 4,15 3,60 Szakmunkás 4,67 3,81 Napi-munkás 3,58 3,054 Az egyéni műszakbérek alakulása is az átlagkeresetekhez hasonló képet mutat. Az 1936. évi adatsor szemléltetően tükrözi a készpénzkereset nagymérvű kisebbedését. IIa ehhez hozzászámítjuk az átlagos 10%-os levonást, akkor igen csekély havi járandóságok tűnnek ki. A társulat által a munkások részére teljesített természetbeni juttatások, mint a szénjárandóság, a műszakonként 3 filléres családi pótlék és az öt évi szolgálat után esedékes néhány napi fizetéses szabadság pénzbeli ellenértéke a bányaigazgatóság szerint műszakonként 87 fillért jelentett. Azonban ez a 87 filléres természetbeni juttatás inkább csak a társulat számításaiban jelentkezett és talán a számításokat végzők sem vették komolyan, mert a különböző helyekre megküldött bérkimutatásokban sem szerepelt az a juttatás egyforma értékben. Különösen lerombolta a bérösszeget a szanált napok nagy száma, amely illuzórikussá tette a műszakbérek viszonylagos magasságát. A vájárok keresetét és havi műszakszámát az ország bányavállalatainál a 441. lapon közölt táblázat mutatja. A kimutatás szerint a vájárok műszakbére tekintetében a negyedik helyen, azonban a havi műszakszám és az egy vájárra eső kereset figyelembevételével az utolsó helyen állt a DGT a magyarországi kőszénbányák között. • Munkám során elsősorban a Központi Gazdasági Levéltárban őrzött DGT bányaigazgatósági iratokat használtam fel (Jelzetük : KGL—DGT és iktatószám valamint évmegjelölés), átnéztem továbbá a Pécsi Bányamüszaki Felügyelőség irattárában levő egykori bányakapitánysági iratokat (Pécsi Bányakapitányság iktatószám és év), a Pécsi Állami Levéltárban a Baranya megyei főispáni és alispáni iratokat (Baranya megye főisp. szám és év), valamint a MSZMP Párttörténeti Intézetének Archívumából a volt Pécsi Kir. Főügyészség és az ún. törzsanyag vonatkozó iratait (P. I. A. és az irat száma). Az egykorú sajtóanyagból Az Est, A Mai Nap, A Reggel, Esti Újság, Dunántúl, Magyarság, Magyar Hétfő, Magyarország, Nemzeti Újság, Népszava, Pesti Napló, Uj Magyarság és Uj Nemzedék napilapokat, a Magyar Hitel, a Magyar Szemle és az Uj Kor folyóiratokat használtam fel. A sztrájk történetére vonatkozóan további értékes adatokat közölt ltaub János, a vasasi szociáldemokrata párt és szakszervezet egykori elnöke, akinek ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki segítségéért. A pontos jelezet nélkül, csupán KGL—DGT jelzéssel közölt iratok Szabolcs Rezső bányamérnök, a pécsi bányák igazgatójának bizalmas irataiból kerültek elő. A pécsi bánya életében ui. a harmincas években annyira megnőtt a munkásmozgalmak jelentősége, hogy azokkal a bányaigazgató külön foglalkozott és egy-egy év munkásmozgalmára vonatkozó iratokat csupán áz évfelirattal megjelölt dossiekban, saját szekrényében tartotta, külön az irattártól. Ezért legtöbb esetben iktatásra sem került iratok kerültek a dossiekba, hanem feljegyzésként, személyes levélként egy-két példányban készültek. A pécsi bányák iratanyagának levéltári őrizetbe vétele alkalmával az igazgatók személyi iratai is a Központi Gazdasági Levéltárba kerültek, ahol jelenleg is megtalálhatók. Az idézett táblázat is ilyen bizalmas anyagból került elő : KGL—DGT. Szabolcs bányaigazgató iratai. 1937.
