Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 373

394 líOZSXYÓI ÁGNES tói, s így a tárgyalások eleve nem lehettek hivatalos jellegűek. Náday előadta jövetele célját, s légi és tengeri úton szállított csapatokat kér.t. Wilson had­seregtábornok ezt közölte kormányával, sőt Náday érkezéséről a szovjet kor­mányt is értesítette. A küldetés azonban nem járt sikerrel : az angol kormány a quebeci konferencia után nem tehetett mást, tartania kellett magát a szövetségesek közötti megállapodáshoz mind a fegyverszünet, mind az angol csapatok Magyarországra szállítása kérdésében. Ezt közölték is Náday val, aki azonban október 14-ig nem tudott kapcsolatot találni Budapesttel,100 ahol Horthy az újabb sürgető fejlemények hatása alatt mégis csak kénytelen volt megtenni a konkrét intézkedéseket a Szovjetunióba küldendő delegáció előkészítésére. Ε célból megbeszélést hívott össze, amelyen jelen voltak Ambrózy Gyula, Vattay Antal főhadsegéd, Bánffy Dániel báró volt föld­művelésügyi miniszter, Rácz Kálmán nemzetgyűlési képviselő, ifj. Horthy Miklós, Faraghó Gábor és Zichy Vladimir. A delegáció tagjaiban meg is álla­podta^:.101 A küldöttség vezetőjéül Faraghó Gábor vezérezredest, a csendőrség főfelügyelőjét nevezték ki, aki másfél évig volt magyar katonai attasé a Szovjet­unióban. Faraghó egyébként jól beszélt" oroszul és voltak bizonyos személyi kapcsolatai is. A delegáció tagjaivá Szentiványi Domokos meghatalmazott minisztert és Teleki Géza grófot jelölték ki. Űtjuk technikai és katonai elő­készületeivel és az átjutás biztosításával Kudar Lajos csendőrezredest bízták meg, aki feladatát el is látta és még aznap éjjel visszaérkezett.10 2 Horthy szeptember 26-án közölte Faraghóval a fegyverszünetre vonatkozó felfogását, és átadta neki Sztálinhoz intézett levelét. Ε levélben Horthy kérte a harc azonnali megszüntetését, valamint a német csapatok szabad elvonulását, végül kifejezte óhaját, hogy az ország megszállásában az angol—amerikai csapatok is vegyenek részt.103 Szeptember 27-re elkészültek az útlevelek, az utasítások és a meghatalmazás, mely azonban csak tárgyalásokra adott felhatalmazást, a fegyverszüneti megállapodások aláírására nem. A kormány tagjai közül csak Lakatos Géza tudott a delegáció útjáról. A tervek szerint a delegációnak a Vár óvóhelyén elrejtett rádió útján kellett érintkeznie a kormányzóval. A rádió kezelésével özv. Horthy Istvánnét, ifj. Horthy Miklóst és Tost Gyulát, Horthy szárnysegédét bízták meg. A delegáció tagjai 28-án indultak104 külön-külön útnak, s csák a határon találkoztak. Kalandos utakon az autók többszöri rendszámcseréjével érkeztek el Gácsra, ahonnan gyalog mentek át a határon. A határtól 1% km-re várták a szovjet egységek a küldöt­teket és autóval Makarov, a Szlovákiában működő partizánok parancsnokának főhadiszállására, Zólyomba vitték őket. Érkezésüket szeptember 29-ón jelen­tették Moszkvába, szeptember 30-án megérkezett a válasz és néhány órával később egy külön repülőgép azzal a feladattal, hogy a delegációt Moszkvába vigye. A magyar küldöttség október 1-én délután 5.30 órakor megérkezett Moszkvába.105 * 100 Haladás. 1946. okt. 3. 101 A Debreceni Feltámadás. 1947. 31. 1. 102 BM. V. 1943QuSzálasi-per 1946. II. 19. Ambrózy vallomása. TM Horthy: i. m. 285. 1. \ 101 Jellemző Horthyék politikájára, hogy ezen a napon látott napvilágot egy rendelet, mely felújítva a régi földdemagógiát, 5 hord földet ígért minden katonának, aki orosz páncélost sem misít meg. A rendelkezést, mellyel a harci szellem fokozását szerették volna elérni, az újságok az „eljövendő új korszellem és osztályberendezés ígérete"-ként kommentálták. Esti Újság. 1944. szept. 28. 105 BM. V. 19430 Szálasi-per 1946. Π. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom