Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 373
« 1944. OKTÓBER 15. 395 Amíg a kormányzói palotában közel három hétre volt szükség a szeptember 11-i minisztertanács után, hogy a fegyverszünet előkészítésére további konkrét lépéseket tegyenek, addig a nyilasok és a németek sokkal határozottabban láttak munkához. Szeptember 13-án tették meg az első intézkedéseiket a puccs gyakorlati végrehajtására. Ezen a napon Szálasi kinevezte Kovarcz Emilt a nyilas fegyveres erők parancsnokává és megbízta a puccs előkészítésével is. Egyelőre azonban abban állapodtak meg, hogy a jel a puccs kirobbantására a háromhatalmi egyezménynek a kormány részéről történő bármiféle megsértése lesz.10 6 Szálasi még aznap felkereste Winckelmannt és Krumpholzot, Winckelmann helyettesét, akikhez néhány kérést továbbított a nyilas mozgalom nevében. Elsősorban arra kért ígéretet, hogy a németek ne tárgyaljanak más szélsőjobboldali csoporttal és a nyilasokat tekintsék egyedüli mértékadó tényezőnek a magyar politikai életben. Kérte továbbá, hogy bocsássanak rendelkezésükre biztos főhadiszállást Budán, valamint hogy az elkövetkezendő akcióra megkezdés előtt 36 órával figyelmeztessék őket, A németek természetesen mindezeket megígérték. Kovarcz Pasaréti úti főhadiszállásán már másnap megkezdte a szervezést.10 7 A katonaság megszervezését Beregfy Károly vezérezredesre bízták, aki néhány törzstiszttel együtt a laktanyákban szervezte a nyilas mozgalmat.10 8 Minden fontos helyre (pl. a rádióhoz, a vízművekhez, a gázgyárba, à postához, vasúthoz stb.) megbízottakat küldtek ki, s ezek előkészítették az átállást. Október elejéig mindez meg is történt, csak még a fegyverek hiányoztak. Szálasi Vajna Gábort bízta meg a rendőrség és csendőrség irányításával, melyet ő — egy Olbracht nevű német tiszt segítségével — sikeresen elő is készített. A nyilasok most már napnap után sürgették a németek hozzájárulását a puccs kirobbantásához.109 Szeptember 14-én Kemény beszólt Hallerral és az akciót sürgette. Szemére vetette, hogy mindig csak azt hajtogatják, hogy várni, várni. Szálasi „felelőtlenül" nem kezdeményezhet semmit — mondotta továbbá —, mert nem juttathatja a mozgalmat vágóhídra. Ő maga (Kemény) sem lőheti le > Lakatost, miközben esetleg hátulról őt lövik le. Haller azt bizonygatta a türelmetlenkedő Keménynek, hogy a németek mindig támogatták a mozgalmat. „Szálasi Ferencben — mondotta — a politikusnak és az embernek olyan tökéletes összhangját ismerte meg, amely olyan politikai éleslátást és ösztönt jelentett, ami ritka a történelemben". Mindezek után azonban újra azt hangsúlyozta, hogy várni kell. Várni addig, míg a „magyar államvezetés részéről jogtalanság következik be".11 0 Valójában a németek halogató \ álláspontja mögött továbbra is a Szálasiók iránti bizalmatlanság rejlett. A bizalmatlanság oka természetesen nem abból adódott, mintha a legcsekélyebb kételyük lett volna afelől, hogy a nyilasok minden tekintetben a német érdekek szerint fognak cselekedni. A kétely és halogatás inkább abból fakadt, hogy ismerve a nyilasokat, nem voltak bizonyosak abban, hogy ők képesek lesznek a német elképzeléseket sikeresen végrehajtani. Ezért — mint erről később még szó lesz — Szálasióktól teljesen függetlenül katonai akciót is előkészítettek Horthy esetleges eltávolítására. Igyekeztek továbbá más, számukra értékesebb-11)6 Macartney : i. m. 357. 1. 107 Uo. és Kossuth Népe. 1946. ápr. 30. 108 Kossuth Népe. 1946. ápr. 30. 109 BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. II. 16. Vajna Gábor kihallgatása és Macartney: i. m. 357. 1. 110 BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. II. 11.
