Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége 1
A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNELMI JELENTÖSÉGE'_ 31 # tanácshatalom megteremtését az ő területükön is, a Magyar Tanácsköztársasággal közös, föderációs szocialista állam keretében. A Tanácsköztársaság terminológiája a nemzeti kérdésben nem mindig pontos, nem mindig világos. A hozott intézkedések azonban alapjában véve olyan irányúak voltak, ahogyan az adott helyzetben, az adott körülmények között cselekedni kellett. A kormányzótanácsban külön német és külön ruszin népbiztosságot állított fel, melyek feladata volt a burgenlandi, illetve kárpát-ukrajnai ügyek intézése. A kormányzótanács április 28-án meghozta a LXXVII. számú rendeletét a ,,német és ruszin tanácsok választása" kérdésében.5 5 A rendelet 1. paragrafusa megállapítja, hogy a tanácsköztársaság meg akarja szüntetni a „proletárok mindennemű elnyomását" (a proletárok szót kiszélesített értelemben, a dolgozók szó szinonimájaként használja N. D.), s „az elnyomás egyik fajtája a nem magyar anyanyelvűek elnyomása is. Ezt az állapotot megszünteti a Magyarországi Tanácsköztársaság, amely különböző nyelvet beszélő, de egyenjogú proletárok szövetségén alapszik ós nemzeti kérdést — az eddigi értelemben — nem ismer." A rendelet 2. paragrafusa kimondja : „Addig is, amíg a tanácsok országos gyűlése a Magyarországi Tanácsköztársaság alkotmányát végleg megállapítja, a Forradalmi Kormányzótanács elrendeli a német és ruszin tanácsoknak a megválasztását. A tanácsok feladata, hogy a Tanácsköztársaság végleges alkotmányát előkészítő tárgyalásokon a magyarországi német, illetőleg a magyarországi ruszin proletariátust képviseljék." A rendelet intézkedik a közigazgatási hatáskörrel rendelkező' kerületi tanácsok megválasztása ügyében is, mégpedig ott, „ahol a némettöbbségű, illetőleg ruszintöbbségű községek több járásra kiterjedő nagyobb területet alkotnak". Az ideiglenes német tanács és ruszin tanács csupán tanácskozó jogkört kap az alkotmány kidolgozásában való közreműködés céljából. A kerületi tanács viszont „az alkotmány végleges rendezéséig a hozzátartozó járási tanácsoknak közvetlen felettes tanácsa, s a kerület közigazgatását a forradalmi kormányzótanács hozzájárulásával ugyanolyan jogkörrel intézi, mint amilyent a forradalmi kormányzótanács XXVI. számú rendelete a megyei tanácsoknak biztosít."56 A német, illetve ruszin kerületi tanácspk felettes szerve, irányítója a német népbiztosság, illetve a ruszin népbiztosság volt. Júniusban összeült a Tanácskongresszus, amely elfogadta a Tanácsköztársaság Alkotmányát. Forradalmi alkotmány ez, s első alkotmánya a magyar nemzetnek. A Tanácskongresszus kimondta, hogy az állam neve : a Magyarországi Szocialista Szövetséges Köztársaság. A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság Alkotmánya kimondja : „1. §. A Tanácsköztársaságban a proletárság minden szabadságot, jogot és hatalmat kezébe vett, abból a célból, hogy megszüntesse a kapitaä5 Tudvalevő, hogy Kárpát-Ukrajnát akkor Ruszinszkónak, a kárpátukrajnaiakat pedig ruszinoknak, néha ruténoknak hívták. 56 Tanácsköztársasági Törvénytár LXXVII sz. rendelete, 1919. ápr. 28.
