Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége 1

32 ' NEMES DEZSŐ lista rendet és a burzsoázia uralmát, s ennek helyébe a szocialista termelési és társadalmi rendet tegye . . . 2. §. A Tanácsköztársaság a munkások, katonák és földművesek taná­csainak köztársasága . . . 3. §. A Tanácsköztársaság szabad népek szabad szövetsége. A Tanácsköztársaság külpolitikája a világforradalom segítségével akarja elérni a dolgozók világának bókéjét. Békét akar minden hódítás ós hadi kárpótlás nélkül a dolgozók önrendelkezési joga alapján . . . ... A világ proletárainak egyesülését, szövetségét, a dolgozók nem­zetközi tanácsköztársaságát akarja . . . 14. §. A Tanácsköztársaság nem ismer faji, vagy nemzeti különbséget. Nem tűri a nemzeti kisebbségek bárminemű elnyomását és nyelvük haszná­latának bárminemű korlátozását. . ." A Tanácskongresszus hivatalos neve : Szövetséges tanácsok országos gyűlése. Ez választja meg a Szövetséges Központi Intéző Bizottságot 150 tag­ból, mégpedig úgy, hogy abban „az országban lakó minden nemzetnek lakos­sága számarányában van megfelelő képviselete". A Szövetséges Központi Intéző Bizottság választja meg a Kormányzótanácsot és annak elnökét. Az Alkotmány külön fejezete tartalmazza a „nemzetek jogait a Magyar­országi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaságban". A „nemzet" fogalma alá veszi a szórványosan lakó, nem magyar nemzetiségű kisebbségeket is. A 89. § megállapítja : „Minden nemzet, ha nem is él összefüggő terü­leten, műveltségének fejlesztésére országos tanácsot alakíthat", mely azon­ban „nem bonthatja meg a területi alapokon nyugvó tanácsszervezetet". A · német és ruszin országos tanács hatásköre az Alkotmány szerint lényegesen kibővül : jogkörébe kerül a német és ruszin népbiztos megválasztása. A német és ruszin „nemzeti kerületi tanácsok" ügyét továbbra is a német ós ruszin népbiztosság vezeti, de ennek élére a nemzeti kisebbség országos tanácsa által választott személy kerül. A jogkör-bővülés ennél tovább is megy. Az Alkotmány megerősíti a kormányzótanács LXXVII. számú rende­letét, mely szerint, ahol „valamely nemzet dolgozói" több járásra kiterjedő összefüggő területen többségben vannak, ott „önálló kerületeket kell alakí­tani". Az Alkotmány 86. paragrafusa ehhez hozzáteszi : „ahol valamely nemzet több kerületre kiterjedő összefüggő nagyobb területen többségben van, a kerületek nemzeti kerületté egyesülhetnek". A nemzeti kerület központi tanácsot létesít, amelybe „a kerületi tanácsok küldenek ki tanácstagokat". Az Alkotmány azt is kimondja, hogy ,,a nemzeti kerület tanácsa és intéző bizottsága felettes hatósága a kerületben alakult minden helyi tanácsnak és intéző bizottságnak". Az Alkotmány tehát biztosította a nemzeti kisebbségi körzetek területi önkormányzatát. Az Alkotmány kimondja továbbá, hogy az egyesült nemzeti kerületek részei a Magyarországi Szövetséges Szocialista Tanácsköztársaságnak. A 87. § külön megállapítja : „A német többségű és ruszin többségű magyarországi összefüggő kerületeket a Tanácsköztársaság Alkotmánya már ezúttal is német, illetőleg ruszin nemzeti területeknek ismeri el." Megállapítja' azt is,- hogy „a Tanácsköztársaság egyetemes érdekeit érintő ügyekben a Tanácsköztársaság rendelkezései a nemzeti területekre is kiterjednek". Továbbá a 88. § kimondja : „A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság nem állja útját annak, hogy a felszabaduló területeknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom