Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth István Károly lásd K. Obermayer Erzsébet - Katus László: A Tisza-kormány politikája és az 1883. évi horvátországi népmozgalmak. II. rész 303
A TISZA-KORMÁNY HORVÁT POLITIKÁJA 321· A gazdasági és a szociális problémák a volt horvát határőrvidéken más jellegűek voltak', mint a polgári területen. Itt elsősorban a feudális termelési és technikai színvonalat sok tekintetben konzerváló katonai rendszerből a polgári viszonyok közé való áttérés problémái jelentkeztek. A legjellemzőbb szociális tünet itt is a házközösségek felbomlása, de ez csak 1871-ben, a katonai rendszer megszüntetése után indult meg. 1890-ben még a lakosságnak 40—45%-a élt a házközösségek keretében, amelyeknek földjei a birtokterületnek több mint 60%-át foglalták el. A század végéig itt is az átmeneti formák voltak túlsúlyban : a titkon feloszlatott zadrugák tagjainak arányszáma az egyes járásokban 45—50% volt, szemben az egyéni polgári tulajdonviszonyok közt élők 10—14%-os arányával.21 6 A házközösségek bomlásával kapcsolatos átmenetet könnyebbé tette két körülmény : a határőrvidéken nem volt nagybirtok és nem volt túlnépesedés : a házközösségek háromnegyed része 10-nél kevesebb tagból állt, tehát gyakorlatilag egy — legfeljebb két — család gazdálkodott a közös birtoklás és termelés sajátos viszonyai között. Ennek következtében egyszerűbb volt az átmenet, s nem történt meg a földek oly nagymértékű felaprózódása, mint a Zagorje vidékén. A határőrvidéken 1895-ben a kis- és középparaszti birtokok voltak túlsúlyban a törpe- és nagybirtokkal szemben.217 Más részről azonban tekintetbe kell vennünk azt, hogy a határőrvidéken -— a katonai rendszer következtében — a gazdasági és társadalmi fejlődés még a polgári területekénél is jóval lassúbb volt. Az iparból, kereskedelemből és forgalomból élő lakosság arányszáma itt volt a legalacsonyabb.218 A határőrvidék parasztsága a XIX. század végén is lényegében a század elejére jellemző feudális önellátó naturálgazdálkodás viszonyai között élt, a termelés technikai színvonala és mennyisége alig fejlődött.219 A polgárosítás ugyanakkor számos addig ismeretlen terhet rótt a lakosságra. Elvesztette korábbi korlátlan erdő- és legelőhasználati jogait, határmonti csempészeti lehetőségeit. Az erdőhaszonólvezet megváltása a határőrvidéki erdőknek a kincstár és a határőr vagyonközösségek közti megosztása révén történt. A megosztás során azonban a határőrök az értéktelenebb, gyenge faállományú, elmocsarasodott, s a közlekedési vonalaktól, értékesítési lehetőségektől távoleső erdőket kapták.220 Ugyanakkor számos korábban ismeretlen állami adót és egyéb terhet vezettek be: fogyasztási adók, hadmentességi adó, fegyveradó stb., megszüntették a határőrök szabad dohánytermelési és szeszfőzési jogát. Az egyszerű és olcsó katonai közigazgatás helyébe a bonyolult, korrupt ós rendkívül költséges polgári igazgatás lépett. Ennek költségeire rendkívül magas — az állami adók 80—200%-át kitevő — községi pótadókat vetettek ki.2 '2 1 ««Zorióió: Rad 130, 132. 1. — Stat. God. I. 1095, 343—44. 1. 217 L. 27. jegyzetet. Zágráb megye polgári járásaiban a zadrugák 71,2%-a tíznél több tagú volt, a határőrvidéki járásokban éppen fordított volt az arány : itt 71,2% tíz tagon alul, s csak 28,8% tíz tagon felül (Zori6ié: Rad 134. 1., Mayer : i.m. 18 — 19.1.). 218 1,5 és 1,9% között váltakozott, míg országos viszonylatban 5,4% volt az iparforgalmi keresők arányszáma (ZoriSic : Rad 156. 1.). 219 /(>. Vrbanid : Prilozi gospodarskomu razvoju hrv.-slav. Krajine u 19. vijeku.. Rad 1900, 144. knj. 129 — 30. 1. 220 O.L. : ME 1869 —IC— 110., 248., 1084. sz. — Filipovic memoranduma : ME 1877 — I A — 42 (2245) sz. — Milan Turlcovió : Die ehemalige kroatisch-slavonischo Militärgrenze. Susak 1937, 137—58. 1. 221 PM ein. 1883 — 1745. sz. 8 Századok
