Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth István Károly lásd K. Obermayer Erzsébet - Katus László: A Tisza-kormány politikája és az 1883. évi horvátországi népmozgalmak. II. rész 303
I 322 KATUS LÁSZLÓ Az 1883 októberében a zavargások okainak kiderítésére kiküldött vizsgálóbizottság megállapította : ,,a lakosság panaszkodik a határőrvidék feloszlatása után bevezett adók miatt", s „amiatt, hogy minden szolgálmány díj alá esik". „Az elégedetlenségnek csak az lehet az oka, hogy a nép az új intézményekhez még hozzá nem szokott, visszaemlékezvén még a katonai uralom idejére, amelyben részére különféle könnyebbítések léteztek és amelyben szükségleteiről katonatisztek csekély vagy éppen semmi fizetés mellett gondoskodtak." A lakosság kívánságai a következők voltak : a községi pótadót és a tisztviselők számát szállítsák le, a házközösségek felosztási eljárását tegyék egyszerűbbé és olcsóbbá, a hadmentességi díjat, a fegyveradót és a sokféle illetéket szüntessék meg, a dohánytermelést és a szeszfőzést tegyék szabaddá és adómentessé, a vagyonközösségek erdeiből ismét kapjanak ingyen tűzi- és épületfát stb., tehát lényegében a katonai rendszer alatt élvezett kedvezmények visszaállítását követelték.222 A már polgárosított, de külön közigazgatás alatt álló határőrvidéknek Horvátországba való bekebelezése újabb terheket jelentett az amúgy is elégedetlen lakosság számára. A bekebelezést elrendelő 1881. július 15-i királyi rendelet ugyan az adókedvezményeket további intézkedésig fenntartotta (földterhementesítési járulékot, házadót a határőrök nem fizettek), de ez a hároméves kedvezményi határidő 1883-ban lejárt, s 1884-re már tervbevették valamennyi adónem kivetését a határőrvidéken is. Erre azonban a kataszteri munkálatok késése miatt csak 1886-ban kerülhetett sor.223 A folyamatban levő kataszteri felmérés, ennek kapcsán a földadó tervbevett felemelése, valamint az új adónemek kilátásba helyezett bevezetése kétségtelenül nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a határőrvidcki választások következtében amúgy is felizgatott lakosság körében ismét forradalmi hangulat alakuljon ki. A polgárosítás megkezdése óta a forradalmi hangulat egyébként sem tűnt el teljesen a határőrök körében. Különösen éles formában mutatkozott meg 1870 és 1871-ben, midőn a kiegyezési rendszer ellen harcoló nemzeti párt kihasználta ezt politikai céljai érdekében, sőt a jogpárt balszárnya vezetésével fegyveres felkelésre is sor került Rakovica környékén. A határőrök körében a horvát és szerb nacionalizmusnak is jelentős talaja volt, erős magyarellenes színezettel. Ez már 1848-ban is megmutatkozott, s 1869 után az osztrák katonai igazgatás mindent elkövetett, hogy a polgárosítási eljárás miatt elégedetlen határőrök hangulatát a magyar kormányzat ellen fordítsa, mint amely elsősorban felelős a polgárosításért.224 1878-tól ezt felváltotta a fokozatosan erősödő jogpárti nacionalista agitáció, amelynek éle szintén a magyar kormányzat s az annak érdekeit képviselő horvát nemzeti párt és autonóm kormány ellen irányult. Kétségtelen, hogy a határőrvidéknek Horvátországba történt bekebelezése idején az ottani parasztság hangulata hasonló volt az 1870—71 évihez, s így fogékony talajt jelentett a jogpárti agitáció számára, nemcsak a választási harcban, hanem egy esetleges nemzeti felkelés előkészítése tekintetében is. A báni kerületben sok tekintet-222 PM ein. 1883 — 1852, 1928. sz. 223 Szapáry előterjesztése az 1883. szept. 20-i minisztertanácsban: O.L. : PM 1883 — 1486. sz. 224 A határőrvidéki állapotokról és a nép forradalmi hangulatáról 1. Mollinary : i. m. II. 181 — 270. 1. — Die Militärgrenz-Frage und der österreichisch-ungarische Konsl itutionalismus. Wien. 1869.
