Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth István Károly lásd K. Obermayer Erzsébet - Katus László: A Tisza-kormány politikája és az 1883. évi horvátországi népmozgalmak. II. rész 303
I 318 KATUS LÁSZLÓ járásokban azonban számuk 60—70%-ra is felemelkedett.20 2 A titkon feloszlatott közösségeknek 72%-a 10 holdnál kisebb területtel bírt,20 3 s így a belőlük kiváló részgazdaságokra érthetően csak egész kis parcellák jutottak. Varasd megye és a Zagorje a törpebirtokosok és a törpebirtokos napszámosok hazája volt : 1895-ben a mezőgazdasági üzemek 55,9%-a volt 5 holdon aluli, a birtokterület 17,7%-ával (országos viszonylatban csak 44,2%, a birtokterület 8,46%-ával20 4 ) ;' 1900-ban pedig a birtokosok 75,2%-a tartozott a törpebirtokosok kategóriájába (országos viszonylatban Horvátországban 49,4, Magyarországon 59,3%).20 5 De gyakorlatilag alig volt jobb helyzetben az 5—10 holdas kisgazdák (1895-ben a gazdaságok 29%) nagy része sem, mert a törpe- és kisgazdaságok területének csak 44—50%-a volt — egyébként is gyengeminőségű és főleg kukoricával bevetett — szántóföld, a többi erdő, legelő és rét.20 6 A Horvátország általános gazdasági helyzetéből folyó problémák is itt jelentkeztek a legélesebben : vasutak, értékesítési lehetőségek, olcsó és hosszúlejáratú földhitel, mezőgazdasági vagy ipari bérmunkalehetőségek hiánya.207 A napszámbérek itt voltak a legalacsonyabbak egész Horvátországban.208 Gyáripar alig volt Varasd megyében, a korábban alakult néhány nagyipari üzem nagyrészt kénytelen volt beszüntetni működését, mert vasutak hiányában és a magas adók miatt nem bírta a versenyt a szomszédos osztrák vidékek iparcikkeivel.20 9 A törpebirtokos zagorjei parasztság otthon tehát nem igen talált bérmunkalehetőséget, s tömegesen keresett munkát a gazdaságilag fejlettebb vidékek, elsősorban Szlavónia nagybirtokosainak nagyüzemi erdőgazdaságaiban, Zágráb és Szlavónia ipari üzemeiben, sőt nagyszámban vándorolt ki Ausztria szomszédos tartományaiba vagy külföldre is. A Zagorje elszegényedett, pénzhiánnyal küzdő parasztsága körében alakultak ki a legnagyobb mértékben a falusi uzsora különböző formái. Főleg a falusi kereskedők és kocsmárosok foglalkoztak uzsoraüzletekkel, de voltak hivatásos uzsorások is. A gyengehozamú föld és a kezdetleges technika mellett, a különböző elemi csapások s a kedvezőtlen időjárás következtében igen gyakori volt az éhínség, s ilyenkor szinte egész falvak lakossága került az uzsorások kezeibe. A gyakran többszáz százalékos kamattal számított pénzvagy terménykölcsön fejében a parasztok földjei zálogként hosszú évekre az uzsorások használatába kerültek.210 203 Zoricic : Rad 132, 136 — 137. 1., Mayer: i. m. 98 — 99. 1. 203 Mayer : i. m. 100. 1. 204 Statisticki godisnjak I., 1905, 337 — 40. 1. — Utjesenovic varasdi főispán 1883. okt. 4-i jelentése : PM ein. 1883 — 1745. sz. 205 Magyar Statisztikai Közlemények, "Űj sorozat, 27. k., 330. 1. 206 A legelők, rétek és erdők aránva 42 — 50% (országos viszonylatban csak 34 — 35%, szemben 60% szántóval). Statist. Godisnjak I., 1905, 336. 1. 207 A mezőgazdasági cselédek és napszámosok aránya Varasd megyében 7,2% volt, a mezőgazdasági keresőkhöz viszonyítva, míg országos viszonylatban 10,9% (1880-ban, Zoricic : Rad 142. 1.), 1890-ben bérmunából élt a lakosság 4,9%-a (mezőgazdasági 3,7%, ipari 0,9%), országos viszonylatban 12,2% (7,6% mezőgazd., 4,6% ipari) ; (Zoriíic: Rad 112. 1.). sós Nemzet 1883. szept. 10. sz. (18 krajcáros napszám). — Franges: i. m. 1124 — 25.1. (25 — 40 kr. 1890-ben). 209 Utjesenovic varasdi főispán jelentése : PM 1883 — 1745. — 1890-ben öt nagyipari üzem volt a megyében 309 munkással. 210 Ed. az idézett főispáni és vizsgálóbizottsági jelentéseket : O.L. : PM ein. 1883 — 1745, 1852. sz.
